Koncert

Itt és most: Kurtág–Ligeti

  • Molnár Szabolcs
  • 2019. március 28.

Zene

A szó szoros értelmében apróság, mégis lényegi tényezővé vált, amikor Szalai András a hagyományos cimbalomverőkről evőpálcikákra váltott. Hosszas kísérletezgetés után – Kurtág György mindig túl intenzívnek, színezetében nem megfelelőnek érezte a cimbalom hangját a Négy Ahmatova-költemény című darabja (op. 41) közbülső tételeiben – akadt rá erre a megoldásra, mely az ujjakkal pendítettől éppen egy árnyalattal különböző hangot eredményez. Ám ez az egy árnyalat tökéletesen illett a tompított pianinó, hárfa, nagybőgő, cseleszta együttesébe, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az eredetileg kíséret nélküli szólóénekként fogalmazott darab hangszeres apparátusában egy gigantikus gitárt fedezzünk fel. Megtaposott orosz költők a végtelen pusztaság felett óriás balalajkán úsznak. A kép nem Chagall, hanem Kurtág fejében született meg, és a Ligeti Ensemble mutatta meg a Zeneakadémián. Fenomenális volt, miként a Bornemisza-concerto lemezfelvételére Budapestre érkező énekesnő, Tony Arnold is. Abban pedig volt valami sorsszerű, hogy néhány nappal Tandori Dezső halála után a koncert az ő verseire írt Eszká-emlékzajjal kezdődött. A lételméleti problémákról nonszensz nyelven fogalmazott sorokat Kurtág kongeniálisan fordította át szopránra (Brassói-Jőrös Andrea) és hegedűre (Keller András); hogy a metafizikai mélység fenyegető csendje ezúttal kevéssé érvényesült, arról a neszező közönség is tehetett. A számomra új felállásban színpadra lépő Keller Kvartett két darabot is előadott, a 6 moments musicaux (Kurtág) és Ligeti György 1. vonósnégyese közül az utóbbi ragadta magával a publikumot. S valahogy az egész koncertnek jót tett, hogy az introvertált kezdéstől fokozatosan haladtunk a zeneszerzői extrovertáltság irányába és a legvégén Ligeti különösen izgalmas darabja, a Kammerkonzert, Rácz Zoltán vezetésével valódi izgatottságot generált.

Zeneakadémia, február 17.

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.