Itt és most látható először az Elefánt együttes új klipje

  • narancs.hu
  • 2019. november 28.

Zene

E heti lapszámunkban pedig énekesükkel és billentyűsükkel beszélgettünk, akik nem tartják magukat az alternatív rockzene megmentőjének, de azt sajnálják, hogy a közmédia értékes helyett már csak értékesíthető zenét játszik.

Nemrégiben jelent meg a zenekar legújabb, EL című albuma, amelyről most az Ikarosz című dalhoz készített klipet Bátori Gábor az októberi lemezbemutató koncerten. Azt még nem tudni, hogy legközelebbi nagyszabású, duplakoncertjükön, amelyek december 28-án és december 29-én lesznek az A38, készül-e újabb, de az biztos, hogy a Ikaroszt nálunk tekinthetik meg először, no meg, hogy ma megjelent lapszámunkban interjút olvashatnak Szendrői Csaba énekessel és Kovács Zoltán billentyűssel. Előbb a klip, majd egy részlet az interjúból, amit Soós Tamás készített.

Elefánt - Ikarosz (OFFICIAL VIDEO)

Elefánt - EL koncertek: https://www.facebook.com/pg/elefantofficial/events/ © 2019 Launching Gagarin Records & Management Kedveljetek: https://www.facebook.com/elefantofficial Kövessetek: http://instagram.com/elefantofficial Honlap: http://www.elefantofficial.com/ Webshop: http://porcelanbolt.elefantofficial.com/ Elefánt: Horváth Bence Ede Kovács Zoltán Németh Szabolcs Szendrői Csaba Tóth András Kamera: Bátori Gábor, Nagy Ancsa, Zolnai Gergely Vágás: Bátori Gábor A hangfelvétel a SuperSize Recording-ban készült.

Magyar Narancs: Tényleg megmentésre szorul az alternatív zene?

Kovács Zoltán: Nem a zenét, hanem az olyan klubokat és a próbatermeket kellene megmenteni, mint a vágóhídi R33, amit nemrég bontottak le. A zenekarok jók, csak lehetőséget kell nekik adni. Több pénzt kellene kultúrára költeni. És jól.

Szendrői Csaba: Az is jó lenne, ha az állami szférában nem üzletként gondolnának a zenére. Megszűnt a közmédiának az a része, ami az értékes, és nem az értékesíthető zenéknek adott teret. Nekünk hatalmas érvágás, hogy a Petőfi rádió már nem olyan, mint hat-hét éve, amikor felkarolta az igényes könnyűzenét. 
A zenekarok helyébe a produkciók léptek, amiket azért gyártanak, hogy betöltsék a funkciójukat a rádióban. Vannak persze rádiók, amelyek a tehetségek felmutatásával foglalkoznak, de jelenleg ott tartunk, hogy minket nem játszik államilag finanszírozott média. Ezt nehéz volt elengedni, de ma már úgy vagyok vele, hogy zavarna, ha játszana a Petőfi. Azt érezném, valami gond van a zenénkkel, ha ebbe a közegbe bekerültünk.

Kovács Zoltán: Kellett pár év, mire tudomásul vettük, hogy nem játszik a rádió, és más stratégiát választottunk. Nem volt más opció, mint félévente bejárni az egész országot, és akkor mindig 30–40-nel több ember jön el a következő koncertünkre.

Szendrői Csaba: Ez kétszer-háromszor annyi munka. Az emberek sok helyen leszoktak arról, hogy eljárjanak koncertre, nehéz őket kimozdítani otthonról. Nem is hittük el, hogy meglesz a folyamatos koncertezés eredménye, de hirtelen beért hatévnyi munka. Az idén már telt házak előtt játszottunk vidéken is. Addig viszont furcsa libikókában éltünk, Pesten ezren, vidéken meg százan voltak ránk kíváncsiak.

Kovács Zoltán és Szendrői Csaba

Kovács Zoltán és Szendrői Csaba

Fotó: Bankó Gábor

Kovács Zoltán: Mindig is tudtuk, hogy Budapesten jól működik a zenekar, de muszáj volt végigjárni a vidéket, és megismertetni magunkat ott az emberekkel.

MN: Egészen úgy beszéltek, mint egy ellenzéki politikus. Eddig nem nagyon foglalkoztatok közélettel, az új dalokba mégis beszűrődött itt-ott a kiábrándultságotok. Miért?

Szendrői Csaba: Miért ne? Ez is hozzánk tartozik. Utalás szinten korábban is foglalkoztunk vele, csak nem mindenki értette. A Tizenhat című számunk például erről szól. Mindenki szakítós számnak hiszi, pedig az a felháborodás szülte, amit a hazai politika miatt éreztem. Nem akartam túl direkten megfogalmazni, mert mi nem a Rózsaszín Pitbull vagy az Üvöltő Biciklinyergek vagyunk, és nem is venném ki az emberek agyából a slusszkulcsot azzal, hogy nekiállok magyarázni a szövegemet. Ez pártsemleges fikázása a rendszernek.

Kovács Zoltán: A mi szövegeinkben inkább morális problémák jelennek meg, nem pártpolitika. Arról szólnak, hogy szarul érezzük magunkat bizonyos helyzetekben.

Szendrői Csaba: Ha az ember magába néz, és tájékozódik, nyilvánvalóvá válik, hogy nem jó irányba haladnak a dolgok. Idegesít, hogy egyre inkább a közöny lesz úrrá az embere­ken, és normálissá válik, hogy ezeknek mindent szabad. Néha ki kell mondani, hogy ez nem így van, és amihez hozzászoktunk, az bizony szar.

Kovács Zoltán: Túlzásba vinni azért sem kell, mert mindenki tudja, mi a helyzet. Annak van ideje, hogy ne csak dumáljunk, hanem csináljunk is valamit. Támogassuk például az újságírást pénzzel, a gyakorlatban. Én támogatom.

(Borítókép: Bankó Gábor)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.