Itt lehet meghallgatni a Fesztiválzenekar húsvéti Máté-passióját!

  • narancs.hu
  • 2024. március 30.

Zene

Március 25-én Kompasszió címmel hallhatta a Müpa közönsége a Máté-passiót és más zeneműveket a Budapesti Fesztiválzenekartól.

Különleges koncertet adott a napokban a Budapesti Fesztiválzenekar. Bach Máté-passiójának mintegy fele szólalt meg a hangversenyen, de a nyitókórus után, a történet első kulcspontjánál rögtön beszúrtak egy odavágó, jelenünkre reagáló betétet, majd ismét Bach következett, és így tovább. Az eredmény: színes, utalásokkal teli, élő zenei reflexió a világra. A passió a Nyíregyházi Cantemus Kórus és válogatott nemzetközi szólisták előadásában szólalt meg. Jézus szerepét Peter Harvey öltötte magára, akinek alakítása a Times szerint megnyerő, a Guardian szerint árnyalt, a BBC Music Magazine szerint finom és emberi.

Az előadást teljes terjedelmében újra lehet hallgatni március 30-án éjfélig.

A Fesztiválzenekart Fischer Iván vezényli. Álljon itt még némi tudnivaló a karmester koncepciójáról.

A fennmaradt két Bach-passió egyikét, a protestáns egyházzene csúcspontjának tekinthető Máté-passiót ma gyakran pusztán zeneműként adják elő, pedig nagyon is alkalmazott zene volt, vagy ahogy Fischer Iván fogalmaz, „szellemi tartalmú rituálé”. Az 1727 nagypéntekjén bemutatott mű két része között nagyjából egyórás prédikáció hangzott el. A darabban található evangéliumi szövegek, a kor által jól értett zenei szimbólumok és a több ponton fellelhető kulcsszavak, amelyek összekötik a bibliai szövegeket Christian Picander költött verseivel és a korálok szövegeivel, mind azt mutatják, hogy ez a passió sokkal inkább tanítás, mint csupán zene. Tanítás részvétről és együttérzésről, vagyis kompasszióról.

Fischer Iván Amszterdamban már nagy sikerrel bemutatott elképzelése ehhez az eredeti gondolathoz csatlakozik. A Máté-passióból kimaradt jelenetek helyén olyan klasszikus vagy épp népzenei, jazz-, kórus- és filmbetétek szólalnak meg, amelyek mondanivalójukban találkoznak a bachi üzenetekkel. Ugyanaz a fogalom, több áldozat; egy este, több szenvedéstörténet – ez Fischer Iván szigorúan jelenre hangolt, folyamatosan változó koncepciójának lényege.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.