Interjú

„Elkezdődhet az én utam”

Gerlóczy Zsigmond zongorista

Zene

Az agyvérzése miatt szinte teljesen visszavonultan élő legenda, Keith Jarrett március elején hívta meg magához Gerlóczy Zsigmondot, a nála majdnem ötven évvel fiatalabb magyar zongoristát, aki így a tervezett amerikai lemezfelvétele előtt életre szóló inspirációt kapott példaképétől.

Magyar Narancs: Elég hihetetlen fordulat, miután ismeretlenül kerested meg Jarrettet a Narrow Path című szólólemezeddel és egy levéllel. Valahogy úgy képzelem az utadat, mint egy zarándoklatot a remetéhez.

Gerlóczy Zsigmond: Így történt. Nekem a leghihetetlenebb. Ez visszavonhatatlanul megerősítette bennem a hitet a láthatatlanban – na, nem mintha elaludt volna. Ami a zenét illeti, ez a találkozás volt legrégebbi és legnagyobb álmomnak a beteljesülése. Keith Jarrett felvételeit hallgatva döntöttem úgy, hogy zongorista szeretnék lenni.

MN: De az még gyerekkorodban volt, ugye?

GZS: Kilencévesen kaptam egy lemezt az akkori francia kultúrattasétól, aki hallott engem improvizálni. Nem Jarrett hatására kezdtem improvizálni, hanem éppen ez vezetett el Jarretthez. Ezen a lemezen, ha jól emlékszem, rajta volt Jarrett brémai, lausanne-i, párizsi és kölni koncertje egy DVD-re átírva. Még hangyás doboztévén néztem és hallgattam. Teljesen elvarázsolt. Nagyon tarka életem van, rengeteg szépség, csoda és nehézség van benne. Most kezdem felfogni, hogy mi a feladatom itt a földön, amit helyettem senki nem tud elvégezni.

MN: Nem a zene az egyetlen művészeti ág, amelyben kipróbáltad magad, de most úgy tűnik, mégiscsak a legfontosabb.

GZS: Mindig a zene volt a legfontosabb. A családomban ugyan nagy hagyománya van a költészetnek, az írásnak, és én is nagyon szerettem egy időben novellákat írni meg történeteket, és ez megvan még most is, de akármit csináltam, mindig a zene állt az első helyen a szívemben. Akkor is, ha mással ütöttem el az időt. Mindent összevetve, nem sajnálok semmit, azt sem, hogy tényleg eltelt egy pár év az életemből, hogy nem dolgoztam úgy, ahogy illene. Persze azt hiszem, sosem dolgoztam úgy, ahogy illene. Most elérkezett egy új kezdet az életemben; hogy egyfajta szerzetességet magamra vegyek és beteljesítsem azt, ami kisgyerekkorom óta a szemem előtt lebeg.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

Veszélyes álmok

  • Eörsi Mátyás

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?