Interjú

„Elkezdődhet az én utam”

Gerlóczy Zsigmond zongorista

Zene

Az agyvérzése miatt szinte teljesen visszavonultan élő legenda, Keith Jarrett március elején hívta meg magához Gerlóczy Zsigmondot, a nála majdnem ötven évvel fiatalabb magyar zongoristát, aki így a tervezett amerikai lemezfelvétele előtt életre szóló inspirációt kapott példaképétől.

Magyar Narancs: Elég hihetetlen fordulat, miután ismeretlenül kerested meg Jarrettet a Narrow Path című szólólemezeddel és egy levéllel. Valahogy úgy képzelem az utadat, mint egy zarándoklatot a remetéhez.

Gerlóczy Zsigmond: Így történt. Nekem a leghihetetlenebb. Ez visszavonhatatlanul megerősítette bennem a hitet a láthatatlanban – na, nem mintha elaludt volna. Ami a zenét illeti, ez a találkozás volt legrégebbi és legnagyobb álmomnak a beteljesülése. Keith Jarrett felvételeit hallgatva döntöttem úgy, hogy zongorista szeretnék lenni.

MN: De az még gyerekkorodban volt, ugye?

GZS: Kilencévesen kaptam egy lemezt az akkori francia kultúrattasétól, aki hallott engem improvizálni. Nem Jarrett hatására kezdtem improvizálni, hanem éppen ez vezetett el Jarretthez. Ezen a lemezen, ha jól emlékszem, rajta volt Jarrett brémai, lausanne-i, párizsi és kölni koncertje egy DVD-re átírva. Még hangyás doboztévén néztem és hallgattam. Teljesen elvarázsolt. Nagyon tarka életem van, rengeteg szépség, csoda és nehézség van benne. Most kezdem felfogni, hogy mi a feladatom itt a földön, amit helyettem senki nem tud elvégezni.

MN: Nem a zene az egyetlen művészeti ág, amelyben kipróbáltad magad, de most úgy tűnik, mégiscsak a legfontosabb.

GZS: Mindig a zene volt a legfontosabb. A családomban ugyan nagy hagyománya van a költészetnek, az írásnak, és én is nagyon szerettem egy időben novellákat írni meg történeteket, és ez megvan még most is, de akármit csináltam, mindig a zene állt az első helyen a szívemben. Akkor is, ha mással ütöttem el az időt. Mindent összevetve, nem sajnálok semmit, azt sem, hogy tényleg eltelt egy pár év az életemből, hogy nem dolgoztam úgy, ahogy illene. Persze azt hiszem, sosem dolgoztam úgy, ahogy illene. Most elérkezett egy új kezdet az életemben; hogy egyfajta szerzetességet magamra vegyek és beteljesítsem azt, ami kisgyerekkorom óta a szemem előtt lebeg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.