mi a kotta?

Jelenések zenéje

  • mi a kotta
  • 2023. október 11.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/41. hétre

„És láttam, hogy egy erős angyal leszáll az égből…” – a Jelenések könyvének ez a szakasza inspirálta Olivier Messiaent, amikor a görlitzi hadifogolytáborban megkomponálta a Kvartett az idők végezetére című művét, amelyről így írt: „A hangneme melodikusan és harmonikusan egy bizonyos »tonális mindenütt-jelenvalóságot« hoz létre oly módon, hogy közelebb hozza a hallgatót az örökkévalósághoz a térben vagy a végtelenségben. Speciális ritmusa minden mértéken felüli, lehetővé teszi, hogy eltávolodjunk a világitól. (Mindez próbálkozás és dadogás, ha a téma nagyságára gondolunk!)”

A Concerto Budapest zenészeinek koncertjén Mozart és Beethoven kamaraműveit követően csendül fel az isteni kvartett, a Keller András irányításával muzsikáló csapatból pedig hadd emeljük ki a párizsi zongoravirtuózt, a harminckét éves Lucas Debargue-t (Zeneakadémia, október 14., fél nyolc). Nem először és nem is utoljára Ligeti György művészetét ünneplik egy kétnapos minisorozattal: délutántól estig tartanak az előadások és a kiskoncertek. Zétényi Tamás a száz éve született zeneszerző Csellószonátáját, Radnóti Róza pedig a híres-hírhedt Musica Ricercatát szólaltatja meg, s végül a Szigeti Quartetet halljuk (Zeneakadémia, Solti Terem, október 14. és 15., öt órától).

Az operarajongók persze Jonas Kaufmann érkezését várják, aki ritka magabiztossággal tette magáévá a német, az olasz és a francia repertoárt az elmúlt évtizedekben: erre tényleg csak a legjobbak képesek. Ezúttal Verdi, Ponchielli, Leoncavallo és Wagner áriáiból énekel a Nemzeti Filharmonikusok kíséretével (Müpa, október 15., fél nyolc). Aki mégis Kesselyák Gergely Nabucco-rendezésére kíváncsi, az kanyarodjon az Andrássy út felé: a kitartó basszbariton, Kálmándy Mihály egész héten címszerepet énekel (Operaház, október 13., 15., 17. és 19., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.