mi a kotta?

Jelenések zenéje

  • mi a kotta
  • 2023. október 11.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/41. hétre

„És láttam, hogy egy erős angyal leszáll az égből…” – a Jelenések könyvének ez a szakasza inspirálta Olivier Messiaent, amikor a görlitzi hadifogolytáborban megkomponálta a Kvartett az idők végezetére című művét, amelyről így írt: „A hangneme melodikusan és harmonikusan egy bizonyos »tonális mindenütt-jelenvalóságot« hoz létre oly módon, hogy közelebb hozza a hallgatót az örökkévalósághoz a térben vagy a végtelenségben. Speciális ritmusa minden mértéken felüli, lehetővé teszi, hogy eltávolodjunk a világitól. (Mindez próbálkozás és dadogás, ha a téma nagyságára gondolunk!)”

A Concerto Budapest zenészeinek koncertjén Mozart és Beethoven kamaraműveit követően csendül fel az isteni kvartett, a Keller András irányításával muzsikáló csapatból pedig hadd emeljük ki a párizsi zongoravirtuózt, a harminckét éves Lucas Debargue-t (Zeneakadémia, október 14., fél nyolc). Nem először és nem is utoljára Ligeti György művészetét ünneplik egy kétnapos minisorozattal: délutántól estig tartanak az előadások és a kiskoncertek. Zétényi Tamás a száz éve született zeneszerző Csellószonátáját, Radnóti Róza pedig a híres-hírhedt Musica Ricercatát szólaltatja meg, s végül a Szigeti Quartetet halljuk (Zeneakadémia, Solti Terem, október 14. és 15., öt órától).

Az operarajongók persze Jonas Kaufmann érkezését várják, aki ritka magabiztossággal tette magáévá a német, az olasz és a francia repertoárt az elmúlt évtizedekben: erre tényleg csak a legjobbak képesek. Ezúttal Verdi, Ponchielli, Leoncavallo és Wagner áriáiból énekel a Nemzeti Filharmonikusok kíséretével (Müpa, október 15., fél nyolc). Aki mégis Kesselyák Gergely Nabucco-rendezésére kíváncsi, az kanyarodjon az Andrássy út felé: a kitartó basszbariton, Kálmándy Mihály egész héten címszerepet énekel (Operaház, október 13., 15., 17. és 19., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.