Jenki Sátán-mutánsok - Mark Twain: A titokzatos idegen

  • Kádár Judit
  • 2008. február 28.

Zene

"A halálomról szóló hír túlzás" - jegyezte meg fanyarul Mark Twain 1897-ben, amikor megtudta, hogy az egyik New York-i lap tudósítót bérelt fel annak kiderítésére, vajon miért tűnt el a nyilvánosság elől már oly hosszú ideje. Pedig az őt ért csapások, kedvenc lánya 1896-ban, huszonnégy évesen bekövetkezett váratlan halálával, még csak akkor kezdődtek. Évekig tartó súlyos betegség után 1905-ben meghalt élete egyetlen szerelme, a felesége is, másik lányánál gyógyíthatatlan kórt diagnosztizáltak, ráadásul katasztrofális anyagi helyzetbe került. Keserűségét 1897 és 1908 között egy szatirikus regényben szerette volna kiírni magából, de a depresszióba süllyedt Twainnek egyre nehezebben ment az írás. Háromszor is nekifogott az új könyvnek, ám csak az utolsó változatot sikerült - úgy-ahogy - befejeznie. Soha nem is adta nyomdába egyiket sem.

"A halálomról szóló hír túlzás" - jegyezte meg fanyarul Mark Twain 1897-ben, amikor megtudta, hogy az egyik New York-i lap tudósítót bérelt fel annak kiderítésére, vajon miért tűnt el a nyilvánosság elől már oly hosszú ideje. Pedig az őt ért csapások, kedvenc lánya 1896-ban, huszonnégy évesen bekövetkezett váratlan halálával, még csak akkor kezdődtek. Évekig tartó súlyos betegség után 1905-ben meghalt élete egyetlen szerelme, a felesége is, másik lányánál gyógyíthatatlan kórt diagnosztizáltak, ráadásul katasztrofális anyagi helyzetbe került. Keserűségét 1897 és 1908 között egy szatirikus regényben szerette volna kiírni magából, de a depresszióba süllyedt Twainnek egyre nehezebben ment az írás. Háromszor is nekifogott az új könyvnek, ám csak az utolsó változatot sikerült - úgy-ahogy - befejeznie. Soha nem is adta nyomdába egyiket sem. 1910-ben bekövetkezett halála után a jogutód a háromból egyet fabrikált, s ez az alaposan átírt regény jelent meg világszerte, így 1930-ban Mikes Lajos fordításában magyarul is. Mígnem a '60-as években felfedezték, hogy a kéziratok és a posztumusz kiadott mű szövege igencsak eltérő.

A Noran most az eredeti töredékeket jelentette meg A titkokzatos idegen címmel, s hogy meg lehessen különböztetni az ugyanezen a címen kiadott, korábbi, manipulált verziótól, a Sátán három könyve alcímmel látta el. A hiánypótló kötethez Bollobás Enikő írt utószót, melynek állítása szerint "virtuóz műalkotásról", "nagy műről" lenne szó - ez azonban erős túlzásnak tűnik. Még a befejezettnek tekintett variáns esetében is nyilvánvaló, hogy Mark Twain egyszerűen feladta a küzdelmet a túlbonyolított cselekményű szöveggel. (Ráadásul, az olvasó pechjére, Gergely Zsuzsa fordítása is döcögős; és ha már két szerkesztője és egy korrektora is volt a könyvnek, valamelyikük igazán beírhatta volna az összetett mondatok tagmondatai közül hiányzó vesszőket.)

Az emberiséget az idők kezdetétől foglalkoztatja a Gonosz mivolta és földi jelenléte, s elmondható, hogy az elmúlt kétszáz év irodalmában Goethének, Byronnak, Baudelaire-nek, Madáchnak köszönhetően különösen jó idők jártak a Sátánra. A mutánsok egyre rokonszenvesebb tulajdonságokkal rendelkeznek: közülük a kamaszkorú ördög variánsa Mark Twain találmánya. Az angyalszármazék nála hol a bibliai Sátán unokaöccse, hol a fia, de mindhárom regényben vonzó külsejű ifjú. Szépsége a legkorábban írt Ifjú Sátán krónikájában kissé közönyös, sőt cinikus bensőt takar: ha úgy hozza kedve, agyagból apró embereket kelt életre, majd ha elégedetlen értelmetlen viszálykodásukkal, ujjaival kilapítja belőlük az életet, hiszen bármikor készíthet belőlük másikat. Amikor jó szándékkal avatkozik be, akkor is faramuci módon: akiket megszán, azok lelkét korai halállal menti meg a földi szenvedéstől, vagy éppen elveszi az eszüket. Második próbálkozásra Twain a figura ártatlanabb és humorosabb változatával kísérletezett: az Iskolahegyben a fiatalember diákként jelenik meg, s természetfeletti trükkökkel ejti ámulatba társait; majd az utolsóként írt variánsban a 44, a titokzatos idegenben, ahol nyomdásztanoncnak áll, újra az emberiségből kiábrándult, filozofáló variánssal találkozunk. Twain nemcsak a Sátán-mutánsokkal, hanem a narrátorral is kísérletezett: az első történet Theodor nevű iskolás elbeszélője szinte még gyerek, a harmadik változat Augustja tizenhét éves kamasz. (Az Iskolahegyben a hagyományos, mindentudó narrátorral próbálkozott, de érdeklődése elvitte a fekete szolgák tájszólásának ábrázolása felé, s a témától ezáltal túlságosan elkanyarodó történetet a kellős közepén abbahagyta.) Theodort valószínűleg azért cserélte le idősebbre, mert belátta, hogy a fő probléma éppen az elbeszélő életkora lehet.

Ami oly jól sikerült egyik legnépszerűbb könyvében, a Huckleberry Finn kalandjai című fejlődésregényben, ahol a tanulatlan, de eszes kiskamasz főhős reakciói világítottak rá, milyen képmutató és embertelen a rabszolgatartó társadalom, az most nem működött. A súlyos társadalmi problémákon a Sátánnal merengő tinédzserek alakja nem hiteles, mert az értelmetlen háborúkba bonyolódó, kapzsi emberiségről nem rendelkezhetnek kellő tudással. Theodor és August hitelessége szempontjából Twain a helyszínt is rosszul választotta meg: a társadalmi elnyomás érzékeltetésére amúgy kiválóan alkalmas középkori, katolikus Ausztriában a tudatlanságban tartott fiúk nem lehetnek partnerei a hazug és pénzéhes papokat kritizáló Sátánnak, pedig a képmutató egyház bírálata a mű egyik fő témája (lett volna).

Mark Twain Sátánja nem az üzletet kötő fausti fajtából való, hanem inkább Madáchéval rokon (miközben egyre jenkibb: regényenként nő az USA-ra vonatkozó direkt utalásai száma, sőt az Iskolahegy ott is játszódik). Akárcsak Lucifer, ő is térbeli és időbeli utazásra viszi barátját, hogy bebizonyítsa a földi lét hiábavalóságát. Az emberekben annak ellenére nem lát fantáziát, hogy "érdekesek számára", de éppen tökéletlenségük miatt. Úgy találja, hogy "bárgyúak és tudatlanok, nevetségesek és pökhendiek, reménytelenül betegesek és roskatagok", röviden: "hitvány, szerencsétlen, semmit nem érő népség". Nem Sátán az egyetlen ördögfigura, egész sereg alacsonyabb rangú vörös ördög szolgálja: aprók és forróak, és miután elvégzik a rájuk kiszabott feladatot, legszívesebben beleülnek melegedni a kandallóba. Szerepel még a szövegekben egy komornából átváltoztatott beszélő macska, egy Mesternek nevezett nyomdász, valamint egy szép fiatal nő is, akit Margetnek hívnak. Élete végén Mark Twain túlságosan megtört és szomorú lehetett ahhoz, hogy a swifti szatírához elengedhetetlen "vad felháborodás" ösztökélje, így Sátán-regényei félbemaradtak. A titokzatos idegenbe ölt rengeteg munkája mégsem veszett kárba: Mihail Bulgakov ismerte az oroszul 1917-ben megjelent első változatot, s pár évtizeddel később, amerikai elődje számtalan ötletére támaszkodva, mindnyájunk szerencséjére megírta A Mester és Margarita című remekművét.

Fordította Gergely Zsuzsa. Noran, 2007, 597 oldal, 3199 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.