Lemez

Joyce DiDonato: In War & Peace

  • - csk -
  • 2017. május 6.

Zene

A művész a béke oldalán áll – ez mindig így volt, és így is lesz. Miért? Mert a művészet, legyen alkotó vagy előadó, mindig teremt – vagyis a születés elkötelezettje, míg a háború a gyilkolásé. A világhírű amerikai mezzoszoprán, aki amúgy is szereti a tematikus lemezeket és koncerteket, legutóbb olyan műsort állított össze, amely a háborúról és békéről szól. Nem epikus terjedelemben, nem korrajzzal összekapcsolva, ahogyan egy nagy regény teszi, hanem barokk operaáriák segítségével mutatva be az ember két alapvető állapotát: a harciast és a harmonikust. A szerzők Händel, Leo, Purcell, Jommelli, Monteverdi, vagyis híresek és kevésbé híresek (három világpremier-felvétel is akad a tizenöt ária között – természetesen Leótól és Jommellitől).

Joyce DiDonato (1969) nagyon jó antológiát állított össze, ez a válogatás ugyanis igen sok mindenre alkalmas. Van az áriáknak önmagukon túlmutató „üzenetük”, s ezt nyomatékosítják a (kissé didaktikusra sikeredett) kísérőfüzet idézetei is, amelyek korunk hírességeitől származnak, és persze a békéről szólnak. Ezen túlmenően azonban ez a nyolcvan perc nagyszerű tárháza a pompásan megjelenített érzéseknek és lelkiállapotoknak, a fájdalomtól a tépelődésen át a szenvedélyig, a gyűlölettől a reményen át a szerelemig – és az énekelnivaló tele van erős kontraszttal.

Ha pedig eltekintünk a vokális emberábrázolás tartalmi mozzanataitól, pusztán technikailag is rendkívül sokféleképpen lehet e darabokban énekelni: virtuózan és líraian, nagy dinamikai ellentétekkel, széles legatókkal vagy épp pazar díszítésekkel. Vagyis minden szempontból nagyon jól kitalált, hálás és hatásos összeállítás került a lemezre. DiDonato nem volna az, aki, ha nem élne a sok ziccer lehetőségével: mind színészi, mind vokális szempontból felsőfokú teljesítményt nyújt. De hát nála nem lepődünk meg ezen. Ahogyan a Maxim Emelyanychev vezette Il Pomo d’Oro szuggesztív, virtuóz játékán sem.

Erato, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.