DVD

Joyce DiDonato: In War & Peace

Zene

Kövezzenek ám meg érte, én kedvelem a hagyományos koncertformát! Az arc- és testfestés nélkül pódiumra lépő énekesnőket, a félmeztelen férfitáncos mélyen szimbolikus illegése híján felhangzó áriákat, a szájbarágós didaxis mellőzését, a könnyesen politizáló záróbeszédek elhagyását. Vagyis igazán lenne okom szívből utálni Joyce DiDonato tavaly nyáron Barcelonában rögzített koncertfilmjét, amelyben mindahány fent említett mozzanat megtalálható, s ahol a program tematikája azt a kétségkívül helytálló üzenetet közvetíti, miszerint a háború rossz dolog, a béke ellenben jó. Csakhogy az amerikai lírai koloratúr-mezzoszoprán énekszava a mégoly vaskalapos, sőt vasfejű konzervatívot is képes lefegyverezni. Meg kell a szívnek szakadni – ezt a közhelyes fordulatot vajmi nehéz irónia nélkül alkalmazni, azonban nagy ritkán mégis indokolt: ugyanis Dido panaszát vagy épp Händel több helyütt is felhasznált csodamelódiáját (ezúttal Lascia ch’io pianga szövegkezdettel, a Rinaldóból megszólaltatva) most valósággal szívszakasztóan énekli el DiDonato. A minden pillanatban hiperkulturált, de sohasem művi előadásmód, s az énekhang személyességének eltörölhetetlen jegye a döntően barokk program ódon újdonságait, így például a termékeny itáliai kismester, Leonardo Leo áriá­ját is helyből hitelesíti a közönség számára, mi több: első hallásra beleégeti a lelkünkbe. Majdnem ugyanezt a kivételes színvonalat képviseli a 2012-es alapítású régi zenés mintaalakulat, az Il Pomo d’Oro: Maxim Emelyanychevék érzékenyen kísérnek, a zenekari számokban pedig mindvégig plasztikusan és elragadó lendülettel muzsikálnak. DiDonato közepesen kínos beszéde után, hál’ istennek, még felhangzik a varázslatos dal, a Morgen! Richard Strausstól: kissé eltávolodva az énekesnő legsajátabb terepétől, ám váltig eszményien. Itt aztán végre megint mi könnyezhetünk a nagy művész helyett.

Erato DVD, 2018

alá

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.