kabaré - Ezen a szinten...

  • - oil -
  • 2011. május 5.

Zene

Most vagy virágzik a demokrácia, ezért nincsenek jó közéleti viccek, vagy a humor nem tud lépést tartani a kétharmados tempóval. Mindenesetre a Spinoza Házban nemrég Vékes Csaba rendezésében bemutattak egy minden hátsó szándék nélküli, valóban szórakoztató politikai kabarét.
Most vagy virágzik a demokrácia, ezért nincsenek jó közéleti viccek, vagy a humor nem tud lépést tartani a kétharmados tempóval. Mindenesetre a Spinoza Házban nemrég Vékes Csaba rendezésében bemutattak egy minden hátsó szándék nélküli, valóban szórakoztató politikai kabarét. Pici kamara-elõadás ez, amely mögött jóformán több a szerzõ, mint a szereplõ: a darabot egy fiatal csapat, a Blue Duck Arts jegyzi, amelynek tagjai közt van grafikus, színész, bölcsész és közlekedésmérnök is. A mûhelymunkában dolgozó társaság eddig fõként kisfilmeket és társadalmi célú reklámokat készített, például az elõzõ évek Bringázz a munkába! kampányának részeként. Elsõ színpadi alkotásuk figyelemre méltó munka, bár itt-ott jobban el lehetett volna simítani a többszerzõsség jegyeit.

A téma örökzöld: mutyizás, korrupció, nyalás-taposás. Egy iskolai baleset magasabb szintekre gyûrûzik: valami Pistike alatt leszakad a tornaszertártenderen nyert vadiúj kötél, aztán borul kishal, nagyhal, képviselõk, a tévéelnök, a miniszterelnök, hogy a sor végén ott subidubizzon Obama, a pápa és az ufók is. A hangulat megalapozásaként a közönség egy tagja borítékot kap, hogy hangosan nevessen, egy másik megkent "nézõ" pedig rendszeresen bekiabál, hogy õ még ilyen jó színházat sosem látott - ennek ellenére kissé lassan melegszik be az elõadás. Aztán viszont annál jobban felpörög, sorjáznak a jó poénok, mint ahogy az is hozzátartozik a mûfajhoz, hogy néha a színészek (Harmath Imre, aki Valcz Péterrel közösen a dalokat is szerezte; Jáger Szabolcs, Mészáros András, Rusznák Adrienn, Szirmai Melinda és Varga Balázs) is kis híján elröhögik magukat. Jó hírünk tehát, hogy van élet a politikai szatíra mûfajának két szélsõ pontja: Sas Józsi és a Krétakör után. És mert a társadalom lassú állat, a darab idõszerû lesz õsztõl is, amikor majd újra mûsorra kerül.

Spinoza Színház, április 28.

****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.