Interjú

„Kapcsolat az idővel”

Bodor Áron és Veres Imre – Esti Kornél

Zene

A nyáron jelent meg a zenekar hetedik nagylemeze, az Elég, amelyen egymást érik az erős politikai utalások. A jövőre húszéves együttes énekesével és gitárosával tiltólistákról, „mocskos fideszezésről”, valamint a tagok mellékprojektjeiről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Áron a nyár végén posztolt egy kimutatást az Instagramra arról, hogy júniusig napi rotációban ment az Utánad című dalotok a Petőfi Rádióban, miután azonban a Telex megírta, hogy a Fishing on Orfűn az Esti Kornél-koncerten is azt skandálta a közönség, hogy „mocskos Fidesz”, nem játszották többet. Mi volt a reakciótok, amikor szembesültetek vele, hogy tiltólistára kerültetek?

Bodor Áron: Voltunk mi már korábban is tiltólistán, 2018 előtt egy darabig szintén nem játszottak minket. Egy ismerősünk beszámolója alapján akkoriban ki volt adva a Petőfi Tv-nél, hogy ha Esti Kornél-anyag készül, azt nem kérik. Én számítottam rá, hogy megint ez lesz. Szoktam nézegetni, hogy vannak-e következményei a közéleti megnyilvánulásainknak. Most lett.

Veres Imre: A Petőfi Rádióval mindig is libikókaszerű volt a viszonyunk. Egymást váltották a periódusok, amelyekben hol játszottak minket, hol nem. Ennek mi sosem láttuk a belső motivációit. Nyilván vannak feltételezéseink, pletykaszintű infók eljutottak hozzánk, de hivatalosan vagy akár csak informális úton sosem kommunikáltak felénk erről. Kívülről nézve mindenesetre elég kaotikus szerkesztői elvek mentén működik az a rádió. Van, hogy jó a lapjárás, és bent maradunk a rendszerben, aztán mintha valaki hirtelen észbe kapna, például egy Telex-cikkben leírtak miatt.

MN: Több nyári koncerteteken is volt hasonló skandálás. Hogyan értelmezitek ezt a jelenséget? Valódi elégedetlenség tört felszínre ezen keresztül, aminek jövő tavasszal is lehet hatása, vagy nem érdemes túldimenzionálni a dolgot?

Bodor Áron: Annál, hogy mindenki csendben van, egy fokkal azért jobb, ha az emberek kifejezik a nemtetszésüket. Ezt egyébként magának köszönheti a kormány. Elkezdték rendőrségi razziákkal fenyegetni a fesztiválozókat, félelmet akartak kelteni a bulizókban, ehelyett viszont csak felhúzták őket. Orfűn már akkor nyomta a közönség a „mocskost Fideszt”, amikor még fel sem mentünk a színpadra, tehát nem mi hergeltük őket.

Veres Imre: Amikor először lehetett hallani ilyen rigmusokat más előadók koncertjein, még évekkel ezelőtt, akkor ez valóban emblematikus kifejeződése volt annak, hogy a fiatalok jelentős része nem érzi magáénak a jelenlegi kormány politikáját. Mostanra ez egy kicsit talán elinflálódott. Két hónapon keresztül a csapból is ez folyt, aminek hatására elkopott az éle. Én arra számítok, hogy ez most már lassan lecsillapodik. Aztán ki tudja, lehet, hogy hamarosan jön egy újabb, hasonlóan virális megnyilvánulása az elégedetlenségnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.