mi a kotta?

Kelemenék kabátban

  • mi a kotta
  • 2021. május 19.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/20. hétre

„…megírtuk Bartók Béláról, hogy nagy talentum, aki küszködő tévelygéseiben szánnivaló és akit meg kellene menteni a magyar zenekultusz érdekében. Ma este fokozott lett a zsenialitása előtt való meghódolásunk, de a sajnálkozásunk is. A latin és germán zenei ultramodernségnek beteges eltúlzásai, amiket Bartók Béla produkál, komolyan venni csak az ezeken is áttörő zsenialitását szabad, az alkotásait azonban el kell utasítani. Hívői, rajongói neki is vannak, és az az óriási ünneplés, melynek részese volt, talán azt a tévedést ébresztik benne, hogy értő agyak, halló fülek és megérző lelkek vannak már az ő számára is. Nekünk fizikai fájdalom volt ez a zene, és ezt így ridegen megállapítani a szerző talentuma iránt való kötelességünknek tudjuk. Néhány esztendő múlva Bartók Béla maga is nevetni fog ezeken a kieszelésein, mert ha nem azt tenné, úgy azt kellene hinnünk róla, hogy ő már most nevet azokon, akik ezeket a dolgait komolyan veszik és akár sznobságból, akár degeneráltságból lelkesedni tudnak érte.”

Így számolt be a Pesti Napló kiküldött munkatársa 1910. március 20-án arról az előző napi „zeneszerzési estről”, amelyen Bartók I. vonósnégyesének ősbemutatóját tartotta a zenetörténeti érdemű Waldbauer–Kerpely kvartett. S habár a beszámoló bornírtsága eldisputálhatatlan, az újságíró annyiban mégis helyesen sejtette meg a jövendőt, hogy a tévelygő zeneszerző utóbb messzire került első kvartettje hangjától. Ezt éppenséggel Bartók vonósnégyeseivel is bizonyíthatnánk, hiszen e hat alkotás jószerint reprezentálja az életmű szakaszait. Erről most érzékletes és gyönyörködtető bizonyságot vehetünk azokon az online koncerten, amelyek a megújult összetételű – Kelemen Barnabás, Jonian Ilias Kadesha, Kokas Katalin és Vashti Mimosa Hunter alkotta – Kelemen Kvartett bemutatkozását ígérik a Bartók Tavasz programján (BMC, május 20. és 23., fél nyolc).

A fesztiválnak nevét kölcsönző zseni művei közül hétfőn azután a Concerto és a Zene is elénk jut majd a neten, méghozzá Juronics Tamás koncepciózus koreográfiájával együtt, amely a Kékszakállú, a Fából faragott királyfi és a Mandarin mellett magát Bartókot és Pásztory Dittát is színpadra fogja léptetni. A produkció karmestere Madaras Gergely, közreműködő zenekara pedig a Nemzeti Filharmonikusok együttese lesz (Nemzeti Hangversenyterem, május 24., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.