Képregény - Két platz között - Jason Lutes: Berlin - A kövek városa

  • - köves -
  • 2011. január 27.

Zene

A békebeli Berlin-élmény, az új békebeli külön irodalmi kategóriává nőtte ki magát. Persze a régivel sem volt ez másképp. Berlin a régi-új kedves, s e viszony, mely e múltjaival, művészeivel és kávéházaival oly példás kapcsolatot ápoló városhoz fűzi a fapadra tapadva utazókat, tartósnak ígérkezik. S míg Budapest híresen múltba révedő város, Berlinnel kapcsolatban főleg jelen idejű a vágyakozás. A múlt, köszöni, feldolgozásra került. Tiszta a lap, s e tiszta lapon már jó ideje a díszítő megoldásoké, a szépészeti beavatkozásoké a terep.

A békebeli Berlin-élmény, az új békebeli külön irodalmi kategóriává nőtte ki magát. Persze a régivel sem volt ez másképp. Berlin a régi-új kedves, s e viszony, mely e múltjaival, művészeivel és kávéházaival oly példás kapcsolatot ápoló városhoz fűzi a fapadra tapadva utazókat, tartósnak ígérkezik. S míg Budapest híresen múltba révedő város, Berlinnel kapcsolatban főleg jelen idejű a vágyakozás. A múlt, köszöni, feldolgozásra került. Tiszta a lap, s e tiszta lapon már jó ideje a díszítő megoldásoké, a szépészeti beavatkozásoké a terep.

Ilyesféle dísz, biztos kézzel rajzolt illusztráció Jason Lutes Berlin című, háromkötetesre tervezett (egyelőre a második kötetnél tartó) képregénysorozata, melynek első része jelent meg magyarul. Az amerikai szerző a weimari köztársaságot, annak is berlini mindennapjait nézte ki magának és a képregény-irodalomnak. Tsch-tsch-tsch-tsch - zakatol a Potsdamer Platzra tartó szerelvény, s benne (a történet szempontjából lényeges fülkében) egy barna inges statiszta meg a főszereplők. Müller kisasszony, a Berlinből még szűz művészkezdemény, és Herr Severing, a mindent már kétszer is látott zsurnaliszta, aki hazajár a metropolisba. A bevonatozás dátuma '28, a barna inges statisztáról bizton még csak annyi állítható, hogy "övé az egyik olyan politikai csoport, ami egyre nagyobb lármát csap az utcákon". Hát igen, ebben a lármás utcai közegben, ahol - ugyancsak a sokat látott Herr Severing szavaival - együtt élnek "kommunisták, szocialisták, nacionalisták, demokraták, republikánusok, bűnözők, koldusok... és minden, ami közte van", szóval ebben a filmen és képtelen regényekben is sokat szerepeltetett Berlinben nézett ki magának az amerikai szerző néhány jellegzetes sorsot és sarkot. Lutes nagyon szépen rajzol például tűzfalakat, forgalmas útkereszteződéseket, háztetőket, havas éjszakát, parkot, mulatót, rémálmot és macskakövet. Berlin nagyon él a képkockáin, amiken Franz Biberkopf éppoly könnyedén ráismerne az Alexanderplatzra, mint az Emberek vasárnap kiruccanói a maguk Berlinjére.

Ha nem kéne állandóan múltat idézniük, jelzésértékű párbeszédeket, politikai, művészeti, társadalmi diskurzusokat folytatniuk, maguk a képregényszereplők is egész emberesen jönnének ki Lutes szép és nagyszabású kísérletéből. De kell nekik. A vállalkozás nagyságrendje megköveteli, hogy a kisemberek, ezek az ilyen-olyan inget, egyenruhát, ideológiát viselő emberkék saját sorsukon túl kicsit a történelmet is bonyolítsák. Fél lábbal a saját történetükben, fél lábbal a történelemben állnak, ez pedig megnehezíti a járást, s folyvást magyarázkodásra késztet. Mindenki megszólal, akiről Herr Severing érkezéskor említést tett, de csak keveseknek adatik meg, hogy igazi történetük legyen. Igaz, e kevesek egyike maga Berlin, és végül is Lutes épp ezt ígérte a címben: a város (kép)regényét.

Fordította: Orosz László. Comicsmania, 2010, 213 oldal, 2730 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.