képregény - Szabó Levente: Scrap

  • Baski Sándor
  • 2011. július 28.

Zene

A Roham magazin által kiadott Scrap nem az, aminek látszik. A fülszöveg vérbeli sci-fi kalandokkal csábítja leendő olvasóját, azt állítva, hogy egy ismeretlen bolygóra tévedt mélyűri térképész, bizonyos Gus megpróbáltatásait követhetjük benne, miközben egy csúcskategóriás harci robot (BOB) és egy őrült szuperszámítógép (Errol) is bonyolítja jelenlétével a cselekményt.
A Roham magazin által kiadott Scrap nem az, aminek látszik. A fülszöveg vérbeli sci-fi kalandokkal csábítja leendõ olvasóját, azt állítva, hogy egy ismeretlen bolygóra tévedt mélyûri térképész, bizonyos Gus megpróbáltatásait követhetjük benne, miközben egy csúcskategóriás harci robot (BOB) és egy õrült szuperszámítógép (Errol) is bonyolítja jelenlétével a cselekményt. Az elsõ pár oldalon valóban feltûnik a szerencsétlen sorsú Gus, az õ története azonban pár oldal után véget ér, helyette BOB egyik kocsmai balhéjának lehetünk tanúi (Errol közben odahaza tükörtojást süt), végül a kötet utolsó, legkurtább fejezetében a bolygó idõjárását adjusztáló Felhõpásztort ismerhetjük meg. Összefüggõ, narratív izgalmakkal kecsegtetõ sztoriról tehát szó sincs, de hagyományos értelemben vett képregénynek is csak erõs megszorításokkal nevezhetõ a dolgozat.

A Scrap valójában egy olyasféle vizsgamunkára hasonlít, amelynek legfõbb célja, hogy egyszerre demonstrálja az ifjú mûvész technikai tudását és hajlandóságát a kísérletezésre. Az efféle szárnypróbálgatások általában a fiókban végzik, és legfeljebb azután kerülnek a nagyközönség elé mint kuriózumok, hogy a szerzõ már megtalálta a saját hangját. Egy tavalyi interjúja tanúsága szerint eleinte Szabó sem akarta kiadni a tárgyalt mûvet, leginkább azért, mert érzése szerint túl sokat merít benne kedvenc grafikusa, Ashley Wood stílusából. A Scrap figurái valóban erõsen hajaznak Wood jellegzetes robotjaira, de ez még bõven belefér az hommage kategóriába.

Ha képregényként nem is feltétlenül állja meg a helyét, egyéb esztétikai élményeket azért kínál a kötet. Szabó le sem tagadhatná, hogy elsõsorban illusztrátor és dizájner (legismertebb munkája a Battle Royale magyar kiadásának borítója), ekképpen a Scrap is inkább grafikai albumként, egy tehetséges fiatal mûvész stílusgyakorlataként és személyes portfóliójaként forgatandó.

Roham, 2011, 59 oldal, 1290 Ft

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.