képregény - Szabó Levente: Scrap

  • Baski Sándor
  • 2011. július 28.

Zene

A Roham magazin által kiadott Scrap nem az, aminek látszik. A fülszöveg vérbeli sci-fi kalandokkal csábítja leendő olvasóját, azt állítva, hogy egy ismeretlen bolygóra tévedt mélyűri térképész, bizonyos Gus megpróbáltatásait követhetjük benne, miközben egy csúcskategóriás harci robot (BOB) és egy őrült szuperszámítógép (Errol) is bonyolítja jelenlétével a cselekményt.
A Roham magazin által kiadott Scrap nem az, aminek látszik. A fülszöveg vérbeli sci-fi kalandokkal csábítja leendõ olvasóját, azt állítva, hogy egy ismeretlen bolygóra tévedt mélyûri térképész, bizonyos Gus megpróbáltatásait követhetjük benne, miközben egy csúcskategóriás harci robot (BOB) és egy õrült szuperszámítógép (Errol) is bonyolítja jelenlétével a cselekményt. Az elsõ pár oldalon valóban feltûnik a szerencsétlen sorsú Gus, az õ története azonban pár oldal után véget ér, helyette BOB egyik kocsmai balhéjának lehetünk tanúi (Errol közben odahaza tükörtojást süt), végül a kötet utolsó, legkurtább fejezetében a bolygó idõjárását adjusztáló Felhõpásztort ismerhetjük meg. Összefüggõ, narratív izgalmakkal kecsegtetõ sztoriról tehát szó sincs, de hagyományos értelemben vett képregénynek is csak erõs megszorításokkal nevezhetõ a dolgozat.

A Scrap valójában egy olyasféle vizsgamunkára hasonlít, amelynek legfõbb célja, hogy egyszerre demonstrálja az ifjú mûvész technikai tudását és hajlandóságát a kísérletezésre. Az efféle szárnypróbálgatások általában a fiókban végzik, és legfeljebb azután kerülnek a nagyközönség elé mint kuriózumok, hogy a szerzõ már megtalálta a saját hangját. Egy tavalyi interjúja tanúsága szerint eleinte Szabó sem akarta kiadni a tárgyalt mûvet, leginkább azért, mert érzése szerint túl sokat merít benne kedvenc grafikusa, Ashley Wood stílusából. A Scrap figurái valóban erõsen hajaznak Wood jellegzetes robotjaira, de ez még bõven belefér az hommage kategóriába.

Ha képregényként nem is feltétlenül állja meg a helyét, egyéb esztétikai élményeket azért kínál a kötet. Szabó le sem tagadhatná, hogy elsõsorban illusztrátor és dizájner (legismertebb munkája a Battle Royale magyar kiadásának borítója), ekképpen a Scrap is inkább grafikai albumként, egy tehetséges fiatal mûvész stílusgyakorlataként és személyes portfóliójaként forgatandó.

Roham, 2011, 59 oldal, 1290 Ft

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.