mi a kotta?

Kérem legépelni!

  • mi a kotta
  • 2017. szeptember 10.

Zene

Még maradhatnánk ugyan Sárospatakon és környékén, hiszen a Zempléni Fesztivál áthúzódik ezekre a napokra is, ám az elkövetkező hetet töltsük mégis inkább Kaposváron. Merthogy vasárnap indul a Kaposfest nyolcadik sorozata, az idén is Baráti Kristóf és Várdai István művészeti vezetése alatt. A nyitókoncert mindjárt velük kettejükkel kezdődik: első szám gyanánt ugyanis ők adják majd elő Bach egyik kétszólamú invencióját (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 13., hét óra). Már ez az első fesztiváli este csuda dolgokat ígér, Mendelssohn- és Saint-Saëns-szerzeményeket, Vivalditól a La Folliát és befejezésül egy olyan bohókás hangversenydarabot, hogy meg kell bolondulni tőle. Leroy Anderson, a huszadik századi amerikai komoly-könnyűzene mestere ugyanis 1950-ben megalkotta Az írógép című zenekari kompozícióját, melynek szólója a címbeli irodai eszközé. Ezt a muris kis művet Kaposváron természetesen historikus előadásban mutatják majd be: egy múlt századi instrumentumon, egy valódi írógépen (képünkön). Mennyivel hangulatosabb hangszer is volt az, mint a laptop, amelyet e pillanatban vernek ujjaim!

„Deres, tar fák közt két ember siet, / hold fut velük, vakítja szemüket. / A hold magas tölgyek közt fut, / az ég felhőtlen, tiszta, mély, / fák vágják bele sötét karmuk. / Egy nő szólal meg, így beszél: // Gyermekem lesz, nem a tied: / melletted bűnösen megyek. / Nagyot vétettem magam ellen. / Azt hittem, a sors becsapott. / Jobban akartam élni, szebben, / hogy tudhassam, anya vagyok. / Hogy éle­tem­nek célja van, / s hagytam, borzadva, botoran, / hogy idegen férfi öleljen. / Még áldottam is magam érte. / A törvény utolért hamar, / most, hogy rád találtam végre. // Botorkál a nő, félhalott, / az égre néz, a hold fut ott, / mély szemét elönti a fény. / Egy férfi szól most, így beszél: // Akit hordozol, a gyerek / ne keserítse lelkedet. / Nézd a Mindenség hogyan fénylik! /Körös-körül minden ragyog; / sodornak bár hideg habok, / meleg fény ömlik rajtunk végig. / Belém rólad, rólam beléd. / Szent tőle az idegen gyermek, / éntőlem, énnekem szülöd meg. / Te adtad a ragyogásomat, / gyerekké lettem általad. // Egymás derekát átkarolják, / sóhajukkal egymást csókolják. / Két ember megy a világos nagy éjben.” Richard Dehmel verse (Keresztury Dezső fordítása) már a fesztivál szerda esti hangversenyéhez kapcsolódik, hiszen ennek utolsó száma az 1896-ban megjelent költemény által ihletett korai Schönberg-remek, a mester talán egyetlen slágerdarabja, a Megdicsőült éj lesz (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 16., hét óra). A töményen késő romantikus darabot válogatott nemzetközi hangászkar fogja előadni: az olasz-venezuelai Giovanni Guzzo és a lengyel Bartosz Zachłod hegedűn, a japán Akaszaka Tomoko és a varsói születésű Piotr Szumieł brácsán, a szintén varsói Piotr Skweres meg a mi Várdaink csellón, a spanyol Uxía Martínez Botana pedig nagybőgőn játszik majd. S a fesztivál tüntető, azazhogy programszerű sokszínűségét érzékeltetendő említsük még meg azt is, hogy ezen a koncerten a Megdicsőült éj előtt Mozart-divertimentót és Schumann-triót hallgathat majd az elkényeztetett és frappírozott közönség.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.