mi a kotta?

Kérem legépelni!

  • mi a kotta
  • 2017. szeptember 10.

Zene

Még maradhatnánk ugyan Sárospatakon és környékén, hiszen a Zempléni Fesztivál áthúzódik ezekre a napokra is, ám az elkövetkező hetet töltsük mégis inkább Kaposváron. Merthogy vasárnap indul a Kaposfest nyolcadik sorozata, az idén is Baráti Kristóf és Várdai István művészeti vezetése alatt. A nyitókoncert mindjárt velük kettejükkel kezdődik: első szám gyanánt ugyanis ők adják majd elő Bach egyik kétszólamú invencióját (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 13., hét óra). Már ez az első fesztiváli este csuda dolgokat ígér, Mendelssohn- és Saint-Saëns-szerzeményeket, Vivalditól a La Folliát és befejezésül egy olyan bohókás hangversenydarabot, hogy meg kell bolondulni tőle. Leroy Anderson, a huszadik századi amerikai komoly-könnyűzene mestere ugyanis 1950-ben megalkotta Az írógép című zenekari kompozícióját, melynek szólója a címbeli irodai eszközé. Ezt a muris kis művet Kaposváron természetesen historikus előadásban mutatják majd be: egy múlt századi instrumentumon, egy valódi írógépen (képünkön). Mennyivel hangulatosabb hangszer is volt az, mint a laptop, amelyet e pillanatban vernek ujjaim!

„Deres, tar fák közt két ember siet, / hold fut velük, vakítja szemüket. / A hold magas tölgyek közt fut, / az ég felhőtlen, tiszta, mély, / fák vágják bele sötét karmuk. / Egy nő szólal meg, így beszél: // Gyermekem lesz, nem a tied: / melletted bűnösen megyek. / Nagyot vétettem magam ellen. / Azt hittem, a sors becsapott. / Jobban akartam élni, szebben, / hogy tudhassam, anya vagyok. / Hogy éle­tem­nek célja van, / s hagytam, borzadva, botoran, / hogy idegen férfi öleljen. / Még áldottam is magam érte. / A törvény utolért hamar, / most, hogy rád találtam végre. // Botorkál a nő, félhalott, / az égre néz, a hold fut ott, / mély szemét elönti a fény. / Egy férfi szól most, így beszél: // Akit hordozol, a gyerek / ne keserítse lelkedet. / Nézd a Mindenség hogyan fénylik! /Körös-körül minden ragyog; / sodornak bár hideg habok, / meleg fény ömlik rajtunk végig. / Belém rólad, rólam beléd. / Szent tőle az idegen gyermek, / éntőlem, énnekem szülöd meg. / Te adtad a ragyogásomat, / gyerekké lettem általad. // Egymás derekát átkarolják, / sóhajukkal egymást csókolják. / Két ember megy a világos nagy éjben.” Richard Dehmel verse (Keresztury Dezső fordítása) már a fesztivál szerda esti hangversenyéhez kapcsolódik, hiszen ennek utolsó száma az 1896-ban megjelent költemény által ihletett korai Schönberg-remek, a mester talán egyetlen slágerdarabja, a Megdicsőült éj lesz (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 16., hét óra). A töményen késő romantikus darabot válogatott nemzetközi hangászkar fogja előadni: az olasz-venezuelai Giovanni Guzzo és a lengyel Bartosz Zachłod hegedűn, a japán Akaszaka Tomoko és a varsói születésű Piotr Szumieł brácsán, a szintén varsói Piotr Skweres meg a mi Várdaink csellón, a spanyol Uxía Martínez Botana pedig nagybőgőn játszik majd. S a fesztivál tüntető, azazhogy programszerű sokszínűségét érzékeltetendő említsük még meg azt is, hogy ezen a koncerten a Megdicsőült éj előtt Mozart-divertimentót és Schumann-triót hallgathat majd az elkényeztetett és frappírozott közönség.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.