Kesselyák Gergely lesz a Pannon Filharmonikusok új vezető karmestere

Zene

Bogányi Tibort követi a poszton. A zenekari hangzás továbbfejlesztésére vállalkozik.

A húszéves "névfordulót" ünneplő

Pannon Filharmonikusok (PFZ) vezető karmestere, Bogányi Tibor jövő januárban elköszön posztjától, amelyen Kesselyák Gergely követi őt

– hangzott el a zenekar keddi budapesti évadnyitó sajtótájékoztatóján.

Horváth Zsolt, a zenekar igazgatója felidézte, hogy a pécsi szimfonikus zenekar húsz évvel ezelőtt nevet, és "talán túlzó, de identitást is váltott, mert az együttes úgy érezte, hogy bőven rendelkezik olyan kompetenciákkal, amely lehetővé teheti azt, hogy újrafogalmazza önmagát". Hozzátette, elsősorban a nyugat-európai zenekari organikus fejlődést alapul véve, annak elemeire építve fogalmazta meg az együttes saját művészeti kiteljesedését, működését és pozícionálta magát a magyar és a nagy régiós zenei életben.

Az igazgató kiemelte, hogy a Pannon Filharmonikusok zenekar mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy felismerje azokat az utakat és megtalálja azokat a személyeket, szakmai vezetőket, akik az együttes további építkezését segíteni tudják.

Horváth Zsolt emlékeztetett arra, hogy Hamar Zsolt karmester – akivel 2003-tól 2009-ig dolgoztak – annak idején kimozdította és új pályára állította a zenekart, majd Peskó Zoltán a 2010-es pécsi Európa  Kulturális Fővárosa program kihívásokkal teli időszakában állt az együttes mellé. Míg Varga Gilbert 2019-től erősen minőségorientált szemléletével, valamint rendkívüli módon igényes és aprólékos műhelymunkájával tette le a névjegyét a PFZ életében.

A jelenlegi vezető karmester, Bogányi Tibor az elmúlt 12 év alatt a társulatot európai értékekkel bíró, egymást megbecsülő közösséggé és saját zenei arculattal rendelkező zenekarrá formálta, sikerrel – hangsúlyozta Horváth Zsolt, hozzátéve, hogy Bogányi Tibor január 1-től  első állandó vendégkarmesterként folytatja velük a közösen megkezdett zenekarépítő munkát.

Bogányi Tibor felidézte, hogy 2010 szeptembere óta csaknem 300 hangversenyt dirigált a zenekar élén, összesen csaknem ezer művet tanított be az együttesnek. A zenekar hangzását a nagyromantikus zenekari repertoár feldolgozása mentén alakította, az évadok során műsorra tűzte többek között Bruckner összes szimfóniáját.

Kesselyák Gergely elmondta, hogy új zenei és műfaji terület felé kacsingat. Mint megjegyezte, már 10-15 éve megfogalmazódott benne, hogy népszerű populáris kortárs operára lenne szükség. Ezért operaíró versenyeket rendeztek, és ezzel párhuzamosan olyan XX. századi, elsősorban operaművek után kutatott, amelyektől "nem ijed meg a közönség". Miután elkezdték játszani ezeket a műveket, bebizonyosodott, hogy a XX. században is sok mű született, amely "közönségbarát" – tette hozzá.

A leendő vezető karmester kitért arra is, hogy zenei kutatásai alapján arra a felismerésre jutott: a XX. században a sokak megszólítására képes zene nagy része Kelet- és Közép-Európában született.

A zenekar közleménye szerint Kesselyák Gergely a Pannon Filharmonikusok felkérésére a zenekari hangzás továbbfejlesztésére vállalkozik, elsősorban a késő romantikus és a kortárs, mindenekelőtt a közép-kelet-európai zeneszerzők által alkotott operák és szimfonikus zenei művek feldolgozásával.

A Pannon Filharmonikusok 2024 januárjában kezdődő együttműködésének egyik motorja a Kodály Központ akusztikai és színpadi lehetőségeinek további kihasználása. A Kodály Központ nagyméretű zenekari árka és színpada ugyanis lehetővé teszi a kelet-közép-európai zeneirodalom nagy létszámú zenekart igénylő repertoárjának bemutatását.

Mint ismert, Kesselyák Gergelytől a nyáron vált meg az Operaház. Ókovács Szilveszter azután rúgta ki a karmestert, hogy az intézmény igazgatóválasztási pályázatán Kesselyák volt az egyik, akit a szakmai bizottság a dalszínház élére javasolt, majd Csák János miniszter mégis út választotta meg újra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.