kiállítás - GAÁL FRANCISKA ÚTJA HOLLYWOODBA

  • - köves -
  • 2009. szeptember 17.

Zene

Kabos Gyula vagy Jávor Pál amerikai balsikerei jobban ismertek, mint Gaál Franciska rövid hollywoodi virágzása. Három filmre elegendő kint tartózkodása során úgy hordozták körbe Hollywoodban a mi Francinkat, a húszas-harmincas évek pesti (és berlini) üdvöskéjét, mint akivel komoly tervei vannak a sztáriparnak.
Kabos Gyula vagy Jávor Pál amerikai balsikerei jobban ismertek, mint Gaál Franciska rövid hollywoodi virágzása. Három filmre elegendõ kint tartózkodása során úgy hordozták körbe Hollywoodban a mi Francinkat, a húszas-harmincas évek pesti (és berlini) üdvöskéjét, mint akivel komoly tervei vannak a sztáriparnak. Hollywoodban landolni - hazai szemmel akár egy holdra szállás. És Gaál Franciska holdra szállása ígéretesen indult: minden olyan promóciós anyagot kinyomott a nyomda, melyet egy frissen stúdióalkalmazásba (Paramount) vett, ígéretes starlet népszerûsítése megkívánt. A miskolci CineFest filmfesztivál kiállításán két kis terem idézi fel a színésznõ emlékét: Gaál Franciska itthon címlaplány volt, autogramosztó díva, akirõl városi legendák járták (például, hogy agyonverte a komornáját), s soványítókúrája is közérdeklõdésre tartott számot, Hollywoodban pedig már sikerrel vette az elsõ akadályokat (szerepelt például Cecil B. DeMille Kalózkisasszony c. filmjében), amikor hazarándult a háborús Magyarországra, és ezzel elvágta a karrierjét. A két terem nem annyira a színészi teljesítménynek, mint inkább a megtört sztárkarriernek állít emléket: sok képpel, újságkivágással, egy elegáns parfümszóróval, egy doboznyi mûszempillával és egy téves nekrológgal, ami már 1956-ban hírül adta az 1972-ben New Yorkban "magányosan, kifosztva" elhunyt színésznõ halálát. Története így is egyike a kevés honi mûvészkarriernek, amikben megvan a válasz a "mi lett volna, ha..." kezdetû, többnyire költõi sóhajra.

Színészmúzeum, Miskolc, október 10-ig

****

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.