Budapest Fõváros Levéltára azért tud kellemes meglepetést is szerezni, amikor alkalmanként olyan kiállítással rukkol elõ, amely nemcsak egy szûk szakmai körhöz szól (vö. a vízjelek története), hanem minden, a budapesti városképre érzékeny ember számára érdekes lehet. A 20. század elejének meghatározó építésze 90 éve halt meg: a tavalyi évforduló alkalmából a levéltár saját és más magán- és közgyûjteményi anyagokból készített gazdag kiállítást, amely árnyalja a Lajta Béláról (1873-1920) való tudásunkat. Már ha egyáltalán van valamilyen tudásunk. Mert ki ne ismerné a mai Új Színház homlokzatának angyalsorát; az egykori Vas utcai Felsõ Kereskedelmi Iskola meghökkentõen modern tömbjét; a Szervita téri Rózsavölgyi-házat, a Mexikói úti Vakok Intézetét, vagy a Radnóti Gimnáziumot? De tegye fel a kezét, aki bármit tud ezen épületek alkotójáról is! Például arról, hogy milyen háttérrel rendelkezett a módos Leitersdorfer szabóság sarja, hogyan mûködött együtt a nála egy generációval idõsebb, reménytelenül bohém Lechner Ödönnel, milyen megrendelései voltak a pesti zsidó szentegylet építészeként, és honnan merített ihletet aprólékos díszítéseihez a sárközi hímzésektõl az iszlám ornamensekig. Meglepõ, hogy egy alig két évtizedet felölelõ pálya alatt milyen sokféle irányzatban mélyült el: szeceszszió, romantikus angol lakóházstílus, modernizmus - olykor egyetlen épület tervváltozatain is megfigyelhetõ az irányzatok közötti eltolódás (az eredeti tervrajzokhoz meg kell másznunk az emeletet!). A megvalósulatlan munkák közül leginkább a városi könyvtár és kultúrpalota monumentális együttesének elsülylyedését sajnálhatjuk a háború és a politika sodrában.
A kiállítással párhuzamosan indult virtuális archívum (www.lajtaarchiv.hu) egybegyûjti a megvalósult és papíron maradt terveket, dokumentumokat, de a százéves, mûvészi rajzok varázsa önmagában is megéri a Teve utcai zarándoklatot.
Nyitva: február 11-ig, hétfõtõl péntekig 9.00-18.00
*****
