kiállítás - LANGER ÁRMIN: (ÖN)KRITIKAKURZUS

  • Sánta Mária
  • 2011. július 28.

Zene

Pianínón fekvő bűnbakbaba, a teste ezernyi felirattal lepve: TriaNON, 2/3, holokauszt és a többi. "Azért jó a cigány cici, mert alliterál" - idézet egy grafikáról.
Pianínón fekvõ bûnbakbaba, a teste ezernyi felirattal lepve: TriaNON, 2/3, holokauszt és a többi. "Azért jó a cigány cici, mert alliterál" - idézet egy grafikáról. Gyermekien intellektuális, témáiban (kisebbségek és többségek) pedig durva és klisés a huszonegy éves, magát "mûvészetileg és társadalmilag is aktív ifjúnak" nevezõ, német-magyar-zsidó származású karikaturista tárlata. Infantilis õszintesége megnevettet vagy sokkol, egy biztos: a tûfilccel és temperával készített rajzok szigorúan a káros mainstream ellen vannak. A mûvész az emósok halálát "kívánva" keres például magyarázatot a jövõ generációinak elzüllésére, szembevetve ezt a nagy francia forradalommal, amikor a fiatalok még nem önroncsolással lázadtak.

"Ügyesen bánik az iróniával, és komoly szellemi szint szükséges ahhoz, hogy a parodizált csoportok tagjai ne vegyék magukra a képek üzenetét" - mondta a megnyitón TGM Langerról, aki már egy csomó hazai és nemzetközi díjon túl van, és aki a Fokhagymafront vezetõje, de volt már önkormányzatiképviselõ-jelölt is, jelenleg pedig a Limmud együtt tanulás szervezõje, filozófia-koreai szakos hallgató, német- és hollandtanár.

Harmadik önálló kiállítása éles fricska minden oldalnak. A szerzõ a gyermeki emberszeretet és -utálat között hintázik. Van-e különbség a fasiszták és az antifák gyûlölete közt, teszi fel például a kérdést, de minden mûbõl kettõsség árad - hol szimplán az alkotói irónia, hol pedig a nyílt tartalmuk, kérdésfeltevésük miatt. A színhasználat sokszor véletlenszerû - itt kiemel, ott meg csak véletlenül feketén-fehéren marad a rajz egy része. Képregények is vannak, melyek primitíven szólnak a közönséghez, mint az egyikben Warhol András, Garbó Gréta és Nagy Sanyi melegjogvédõk minden "magyar szellemhez". A közel ötven képbõl és két installációból álló tárlat rácsodálkozik a világra - majd újabb kérdõjeleket biggyeszt hozzá.

Fogasház, Bp. VII., Akácfa u. 51., augusztus 8-ig. Ingyenes.

****

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”