kiállítás - LANGER ÁRMIN: (ÖN)KRITIKAKURZUS

  • Sánta Mária
  • 2011. július 28.

Zene

Pianínón fekvő bűnbakbaba, a teste ezernyi felirattal lepve: TriaNON, 2/3, holokauszt és a többi. "Azért jó a cigány cici, mert alliterál" - idézet egy grafikáról.
Pianínón fekvõ bûnbakbaba, a teste ezernyi felirattal lepve: TriaNON, 2/3, holokauszt és a többi. "Azért jó a cigány cici, mert alliterál" - idézet egy grafikáról. Gyermekien intellektuális, témáiban (kisebbségek és többségek) pedig durva és klisés a huszonegy éves, magát "mûvészetileg és társadalmilag is aktív ifjúnak" nevezõ, német-magyar-zsidó származású karikaturista tárlata. Infantilis õszintesége megnevettet vagy sokkol, egy biztos: a tûfilccel és temperával készített rajzok szigorúan a káros mainstream ellen vannak. A mûvész az emósok halálát "kívánva" keres például magyarázatot a jövõ generációinak elzüllésére, szembevetve ezt a nagy francia forradalommal, amikor a fiatalok még nem önroncsolással lázadtak.

"Ügyesen bánik az iróniával, és komoly szellemi szint szükséges ahhoz, hogy a parodizált csoportok tagjai ne vegyék magukra a képek üzenetét" - mondta a megnyitón TGM Langerról, aki már egy csomó hazai és nemzetközi díjon túl van, és aki a Fokhagymafront vezetõje, de volt már önkormányzatiképviselõ-jelölt is, jelenleg pedig a Limmud együtt tanulás szervezõje, filozófia-koreai szakos hallgató, német- és hollandtanár.

Harmadik önálló kiállítása éles fricska minden oldalnak. A szerzõ a gyermeki emberszeretet és -utálat között hintázik. Van-e különbség a fasiszták és az antifák gyûlölete közt, teszi fel például a kérdést, de minden mûbõl kettõsség árad - hol szimplán az alkotói irónia, hol pedig a nyílt tartalmuk, kérdésfeltevésük miatt. A színhasználat sokszor véletlenszerû - itt kiemel, ott meg csak véletlenül feketén-fehéren marad a rajz egy része. Képregények is vannak, melyek primitíven szólnak a közönséghez, mint az egyikben Warhol András, Garbó Gréta és Nagy Sanyi melegjogvédõk minden "magyar szellemhez". A közel ötven képbõl és két installációból álló tárlat rácsodálkozik a világra - majd újabb kérdõjeleket biggyeszt hozzá.

Fogasház, Bp. VII., Akácfa u. 51., augusztus 8-ig. Ingyenes.

****

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.