kiállítás - MAGDALENA FREY - HEINZ CIBULKA

  • Szabó Ágnes
  • 2009. november 19.

Zene

Hamvas Béla A bor filozófiája című könyve valószínűleg eddig is sokakat ihletett már meg azzal a kijelentésével, hogy inni bármikor, bárhol és bárhogyan lehet. Ugyanakkor Hamvas azt is mondja, hogy ugyanezt magas borokkal csakis a legnagyobb rendben, terített, virággal díszes asztalnál, Pindarost, Keatset olvasva tegyük.
Hamvas Béla A bor filozófiája címû könyve valószínûleg eddig is sokakat ihletett már meg azzal a kijelentésével, hogy inni bármikor, bárhol és bárhogyan lehet. Ugyanakkor Hamvas azt is mondja, hogy ugyanezt magas borokkal csakis a legnagyobb rendben, terített, virággal díszes asztalnál, Pindarost, Keatset olvasva tegyük. Heinz Cibulka osztrák fotómûvész (Nitsch misztériumjátékainak fotódokumentátora) a Liget Galériában egy Hommage to Béla Hamvas c. videoinstallációval tiszteleg a lét és a borivás rendjének helyreállításán fáradozó szellemi ember elõtt. Cibulka tetten éri a Hamvas által megfogalmazott reflexiót, úgy, hogy közben a bornak nem a szakrális, inkább a folklórjellegét helyezi elõtérbe. A 20 perces mû szerkezeti alapja egy három tételbõl álló zenedarab - zenének minõsül a cigányzenétõl a bogárzümmögésen át a kutyaugatásig bármi; a bármikor alatt leginkább a reggeltõl estig értendõ, a bárhol pedig fõleg a boltíves téglapince hûvösét takarja. De nem maradnak ki a Cibulka munkáira oly jellemzõ motívumok: a nyers hús, a kereszt vagy a szõrpihe lepte nõi szeméremdomb sem. Cibulka azonban nem egyedül és nem csak Hamvasnak tisztelegve jött Budapestre. A Budapest Galériában képei, képversei felesége, Magdalena Frey installációival és kollázsaival együtt lettek kiállítva. Bár Cibulka és Frey két évet töltött Budapesten, úgy tûnik, most nem lelték meg igazi, "véresen" realista énjüket. Magyarországon készült képeik megmaradnak a vendéglátásért, borért, rántott húsért és cigányzenéért hálás turista szintjén, és nyoma sincs az amúgy vérbõ, természetközeli nyerseségnek és bátorságnak. Hogy lehetne Frey Hajagos Andiról - a mûvészetét magán hordó mûvészrõl - készült kedélyes összeállítását egy lapon említeni a saját otthon szülésérõl készült rövidfilmmel vagy a nõi csiklómetélésrõl szóló megrázó kollázsokkal?

Liget Galéria, megtekinthetõ december 17-ig; Budapest Galéria, megtekinthetõ december 6-ig

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.