kiállítás - RIG-RIGATAR - KÖZELKÉP

  • .
  • 2008. október 16.

Zene

Cigányok a magyar történelemben és kultúrában. Ebbe az alcímbe minden belefér, a sok gazda is a Lektorátustól a Budapest Galérián keresztül a Ferencvárosi Művelődési Központig és a főváros kulturális bizottságáig; mindenki jelöl öt-hat művészt, a végeredmény pedig valami nagyon furcsa kiállítás.
Cigányok a magyar történelemben és kultúrában. Ebbe az alcímbe minden belefér, a sok gazda is a Lektorátustól a Budapest Galérián keresztül a Ferencvárosi Mûvelõdési Központig és a fõváros kulturális bizottságáig; mindenki jelöl öt-hat mûvészt, a végeredmény pedig valami nagyon furcsa kiállítás. Ez a tág koncepciótlanság ugyanis esztétikailag nagyon inkoherens és nagyon igazságtalan is, amennyiben nem jönnek ki jól belõle azok a roma mûvészek, akiket integrálni akarunk (szerintem helyesen) a mûvészet intézményes közegébe, de akik a kézmûvesség mágikus alapfokán közelítenek a képzõmûvészethez. Nehéz dolog, pusztán kiállításrendezési szempontból, közös falra szögelni Bada Márta puha, szenzuális olajképeit és mondjuk Július Gyula digitális printjét. Nem is lehetett. Ha a fölvetés nem ennyire általános, vagy még sokkal általánosabb, mindenki jobban járt volna. Ami érdekes viszont, hogy úgy tûnik, a magyar és a cigány kultúrának van közös érintkezési pontja, még ha anakronisztikus is: egyformán ragaszkodnak a historizmus nemzeties tónusához, és vonzódnak a romantika heroikus figuráihoz. Rákóczi és Munkácsy fontosabb, mint a jelenkori kultúra, ezért ha van mû, amely formailag és politikailag eltávolodik ettõl, akkor annak nagyon kell örülni. Kállai András installációja a Magyar Gárda uniformisába öltöztetett Barbie babákkal némi reményre ad okot, mert mondani próbál valamit a jelenkori veszélyrõl. Egyébként pedig a Manamana projektje az, amely a Havanna lakótelep "negatív mítoszával" a legközelebb hozza egymáshoz a társadalmi és a mûvészi felületeket. A Havanna közelrõl olyan egyszerû, rosszindulatú és primitíven szolidáris, mint a falu, társadalmi konstrukcióként pedig sokkal bonyolultabb annál, mint amit a bûnözést visszaszorító videokamerák föl tudnak venni. Erhardt Miklós filmje nem a fölkérésre, 2006-ban készült.

Kürti Emese

2B galéria, megtekinthetõ november 8-ig

**** alá

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).