kiállítás - SONJA KRASNER GYÛJTEMÉNYE

  • - dck -
  • 2008. szeptember 11.

Zene

olyan ismert kortárs nőművészek munkáit tartalmazza, mint "Kiki Smith, Adriana Varej‰o, Karen Kilimnik, Margherita Manzelli, Elizabeth Peyton, Jenny Saville, Monique Prieto, Ellen Gallagher, Cecily Brown, Dana Schutz". Sonja Krasner fiktív személy, egy azonos nevű blog és egy kiállítás címe: a fent említett alkotók pedig egyfajta referenciaként szolgálnak Barabás Zsófi, Moizer Zsuzsa és Soós Nóra számára, továbbá annak deklarálásaként, hogy ők maguk is a nemzetközi művészeti szcénához tartoznak.

olyan ismert kortárs nõmûvészek munkáit tartalmazza, mint "Kiki Smith, Adriana Varej‰o, Karen Kilimnik, Margherita Manzelli, Elizabeth Peyton, Jenny Saville, Monique Prieto, Ellen Gallagher, Cecily Brown, Dana Schutz". Sonja Krasner fiktív személy, egy azonos nevû blog és egy kiállítás címe: a fent említett alkotók pedig egyfajta referenciaként szolgálnak Barabás Zsófi, Moizer Zsuzsa és Soós Nóra számára, továbbá annak deklarálásaként, hogy õk maguk is a nemzetközi mûvészeti szcénához tartoznak. Ez utóbbi állítás igazságtartalma csak egy külföldi kiállítás kontextusában mérhetõ meg, addig azonban marad egy másik olvasat, mely szerint a három mûvész egyazon entitás három arca, esetleg van valamilyen kapcsolódási pont kiállított alkotásaikban. Míg Soós festményein egy hétköznapi valóságra, alvó kisgyermeke és férje körvonalára transzparensen rétegzõdnek a szakma eszközei, az ecsetek és festéktubusok, átjárást biztosítva két, nagyon is reális világ között, addig Moizer fájdalmas/csodálkozó lélekképeket, az ember és állat, illetve az ember és növény közötti szimbiózis visszafogott, de még mindig erõteljesen figurális kapcsolatait festi meg. Barabás ez esetben a kakukktojás: visszatérõ absztrakt motívumok változó történeteit ábrázolja a dekorativitás és a robbanás közötti hártyavékony felületen egyensúlyozva. Bár a kiállítást bejárva a három mûvész egymástól igen elütõ mûvei leírják a fokozatos elanyagtalanodás útját, mégis találhatunk kapcsolódási pontokat is. Például a motívumvándorlás és az ismétlés hangsúlyos szerepét - amely mindhárom alkotó mûvészi kézjegyére jellemzõ. De az sem zárható ki, hogy csak egy közös nevezõ van, hogy Sonja Krasner mégis létezik. De akkor miért hasonlít a blogon közölt önarcképe annyira egy kissé nõiesített Garaczi Lászlóra?

B55 Galéria, Budapest V., Balassi Bálint u. 22. Nyitva: szeptember 16-ig, keddtõl péntekig 12-18, szombaton 10-13 között

****

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.