Kiállítás: Falfülke, takaros (Nézőpontok/Pozíciók: A közép-európai képzőművészet utolsó ötven...

  • - decker -
  • 2000. április 6.

Zene

Nézőpontok/Pozíciók: A közép-európai képzőművészet utolsó ötven évének története - Ludwig Múzeum

Nézőpontok/Pozíciók: A közép-európai képzőművészet utolsó ötven évének története - Ludwig Múzeum

A nagyszabású válogatást az ittenitől kissé eltérő változatban először a bécsiek láthatták két helyszínen. Itt csak a három szint között kell közlekedni. Aki lekési, vándorolhat a kiállítás után Barcelonába vagy Southamptonba.

A kiállítás kurátorai Közép-Európát a Monarchia történelmi gyökereihez kapcsolódó, majd a szovjet blokkhoz csatolt kulturális tömbnek tekintik, melybe beletartozik Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia, Lengyelország, illetve a jugoszláv utódállamok. Az egyszerűség kedvéért fogadjuk el e koncepciót, és nézzük inkább a kiállított műveket, illetve a hatalmas anyagból egyet-egyet. Talán megragadható közép-európai másságunk.

Csülköcskéi nehezek

Műfűben kivágott fa áll, ághegyén egyetlen aranyalma himbálódzik, a magnóról madárcsicsergés szól. Ilyen a hetvenes évek elején a szlovák Paradicsom íze (Jana Zelibská). Ugyanekkor Magyarországon egy élő madárka őrjíti önmagát egy kalitkában: ha nyugton üldögél rudacskáján, kinyílik az ajtó, amint azonban elröppen a szabadság felé, egy elektromos szerkezet azonnal bezárja megszokott börtönébe (HarasztØ István). Aki elég öreg ahhoz, hogy ismerhette és átélhette a szocialista rögvalóságot, annak felesleges ezen politikai konceptuális alkotások desifrírozása. Aki meg még túl fiatal, az kezdjen a Zuhanyzó disznóval (Bukta Imre) ami nem is nehéz, hiszen ez az első mű, amibe a látogató belebotlik. Akasztófára szerelt zuhanyrózsából ömlik a víz a kunkori farkú pléhmalacra, láthatóan élvezi, arcocskáján csorognak a vízcseppek, fröcsköl, szinte halljuk, ahogy a vízfüggöny alatt vidáman dudorászik. Jaj, de nem soká! Csak fel kellene néznie, és az oszlopokon túl meglátná kitömött mangalica társát, aki mereven bámulja a tévét: egy disznóölés lassú, véres képei tárják elé leendő sorsát (Forgács Péter: Magyar totem).

Fakardja az eget döfi

Vérzivatarokban amúgy is gazdag e térség, bölcsőtől a koporsóig.Tágra nyílt szemű, hitlerbajszos ikerfiúk (Jirí Suruvka) figyelik Dubrovnik szétlyuggatott térképének makettjét (Marko Peljhan), a fyromi polgárfotók, térképek, zászlók és két tévékészülék társaságában keresi önmagát (S. Stankovski-B. Sarkalajac), miközben Budapest hálás lakossága köszönetet mond R. Todosijevicnek, aki ugyanilyen feliratú borosüvegeket installált egy óriási horogkereszt és az üvegekre támaszkodó minikeresztek társaságában. Háborúk jönnek-mennek, katonák rohannak kardokkal, szekercékkel, biciklire kapaszkodva (Edward Dwurnik) a halál felé, másokat esztétikus internáló barakkokban noszogatnak ugyanerre (C. és H. Hohenbüchler). Rendszerek dőlnek össze, politikusok hullnak a mélybe, Marx vörösen világító feje az asztal alá gurult (Krzystof Bednarski), hiába volt Tito elvtárs a mi fehér ibolyánk (Dusan Otasevic). Utánuk csak halotti maszkok (Arnulf Rainer), hajlott hátú vázak, megszürkült testhéjak (Magdalena Abakanowicz) maradnak, meg a menhelyekre menekült, meggyalázott és elűzött nők arcának gipszes pólyába rejtett lenyomatai (Sanja Ivekovic).

Kezdi újra, vígan fújja

Mi, közép-európaiak ennek ellenére szeretjük a művészetet, mottónk lehetne ez is: Legyen szép a művészet, legyen szép a művész (Marina Abramovic). Miután az elénk tálalt, becsomagolt filozófusétkeket megettük (Román Ondák: Jóllakott asztal), senki sem állhat utunkba, hogy monomániásan és tovább írjuk a végtelenhez reménytelenül közelítő számsorainkat (Roman Opalka), a szigorú geometrikus rendben felfedezzük a káoszt (Daniel Fischer, Köves Éva, Peter Weibel, Bak Imre), a valóságban a kvázi- valóságot, a pszeudót (Pauer Gyula, Valie Export).

Nem kell szégyenkeznünk: a közép-európai informel, lírai absztrakcionizmus, absztrakt expresszionizmus, pop art, akcióművészet, a lengyel neoplaszticizmus, az osztrák Wiener Gruppe, a szlovén retroavantgárd, a horvát Gorgona csoport stb. mind önálló utat bejáró, s nem a nyugati művészetet majmoló művészeti minőség. Erről mindenki meggyőződhet maga is.

Jelentem továbbá, hogy mi, közép-európaiak is rendelkezünk nemi szervekkel. Feltárhatjuk a nyúlszőr, bársony- vagy mohaborítású nőgyógyászati vizsgálóasztalon (Ilona Németh), fényképezhetjük a tükörképét a kis borzasnak (Elke Krystufek), vagy térdig érővé növeszthetjük a Pénisznyújtó expander segítségével (Zbigniew Libera).

- decker -

Megtekinthető május 28-ig, hétfő kivételével 10-18 óráig

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.