ŐSZI PROGRAMAJÁNLÓ - rés a présen

„Kiszabadítani a világzenét”

  • rés a présen
  • 2023. augusztus 30.

Zene

Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója

rés a présen: Hogyan kapcsolódik egymáshoz a WOMEX és a BALKAN:MOST fesztivál?

Weyer Balázs: A WOMEX és a Hangvető már a 2011-es magyar tematikájú koppenhágai megnyitó óta működik együtt, sok projektet csinálunk közösen. Amikor 2017-ben elkezdtünk a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázathoz ötleteket bedobni, az egyik célunk az volt, hogy nemzetközileg is ismert nevek jöjjenek el a városba.

rap: Pontosan miről szól a rendezvény, és mit jelent a nevében a MOST?

WB: A MOST egy, a Kreatív Európa által társfinanszírozott projekt. A pályázatot nagyjából egy időben készítettük Veszprém Európa Kulturális Fővárosa pályázatával, és a kezdetektől úgy képzeltük el, hogy amikor véget ér ez a négy­éves programunk, a nagy finálé Veszprém nagy évére essen. Ezzel sok kockázatot vállaltunk, mert kellett hozzá, hogy Veszprém is elnyerje a címet és a MOST is sikerrel pályázzon az EU-támogatásra, de szerencsére mindkettő sikerült. A MOST – amely minden szláv nyelven hidat jelent, de angolul, magyarul és albánul is van jelentése, ráadásul értelmes és pozitív – egy kilenc balkáni országot átfogó világzenei fejlesztési program, amelyben 32 zenekar, 100 fiatal menedzser és 60 fesztivál karrierjét segítjük elstartolni – képzéssel, kapcsolatokkal, mentorálással, gyakornoki programokkal, fellépési lehetőségekkel, pénzügyi támogatással. Nagyon komoly tapasztalat volt a képzéseinkkel és rendezvényeinkkel végigjárni ezeket az országokat, megérezni az energiájukat, a problémáikat. A konzorciumi partnereink között vannak olyan nagy nyugat-európai intézmények, mint a WOMEX, a European Music Council, a brüsszeli művészeti központ, a BOZAR vagy a brit világzenei szaklap, a Songlines, vannak továbbá a térségből jövő partnereink is, mint például az újvidéki EXIT fesztivál, a macedón Password Production és mások. A kilenc országból – Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Észak-Macedónia, Albánia, Bulgária, Románia – pályázati úton választottuk ki azokat, akik támogatásban részesülnek, a legjobb zenekarokat pedig a közönség is láthatja majd Veszprémben. Melléjük pedig néhány olyan nagy nevet hívtunk, akik erősen kötődnek a térséghez személyesen vagy zenéjükben, és inspirációt jelent a fiatal zenekaroknak velük egy színpadra állni – ilyen lesz például Manu Chao, a Barcelona Gypsy Klezmer Orchestra, a Dubioza Kolektiv, Marina Satti, Daniele Sepe vagy a Le Caravan Passe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.