mi a kotta?

Koncert halálcsillagra

  • mi a kotta
  • 2018. február 18.

Zene

„A megnövekedett kulturális igényű, új szovjet közönségnek újdonságként, vívmányként tálalják fel Sosztakovics A mcenszki járás lady Macbethje című operáját. A hajbókoló zenekritika az operát az egekig magasztalja, lármás dicsőséget szerezve neki. A fiatal zeneszerző tárgyilagos és komoly bírálat helyett, amely pedig segítségére lehetne további munkájában, mást sem hall, mint lelkendező bókolásokat. A hallgatót az első pillanattól letaglózza a hangok szándékosan disszonáns, kaotikus hangözöne. Dallamtöredékek, zenei frázis-csírák merülnek el, törnek a felszínre, hogy aztán teljesen elnyelje őket a vad dübörgés, a csikorgás és a nyekergés. Ezt a »zenét« követni nehéz, megjegyezni pedig lehetetlen. És ez így megy szinte az egész operán keresztül. A színpadon az éneket rikoltozás helyettesíti. Ha a zeneszerző véletlenül valamilyen egyszerű és érthető melódia ösvényére téved, akkor, mintha csak hirtelen veszedelemtől hőkölne hátra, nyomban a zenei zűrzavar útvesztőjébe veti magát, mely helyenként kakofóniába csap át. A kifejezőerőt, amit a hallgató vár, vad ritmusok pótolják. A zenei lármára hárul a szenvedélyek kifejezésének a feladata.”

1936 januárjában így rontott Sosztakovicsra a Pravda szerkesztőségi cikke, a Hangzavar zene helyett című, amelynek sugalmazója maga a Gazda, vagy­is Sztálin volt. Az állásfoglalásból persze nem csupán a formalistaként megbélyegzett fiatal komponista okulhatott, de minden (szovjet-)orosz zeneszerző. Az elkövetkező napok koncertprogramját éppen ők dominálják, hiszen Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala csupa orosz zenével érkezik Pestre (Nemzeti Hangversenyterem, január 25., fél nyolc). Az emlegetett Kisvárosi Lady Macbeth szvitváltozata mellett Csajkovszkij II. „Kisorosz” szimfóniá­ja, valamint a Petruska-szvitek közül az 1947-es szerepel majd tán legkedvesebb karmesterünk műsorán.

Fischer Iván és a Fesztiválzenekar esedékes koncertjeit ugyancsak orosz zene zárja majd, méghozzá Rachmaninov filmzenei hatású II. szimfóniája (Nemzeti Hangversenyterem, január 21., 22. és 23., háromnegyed nyolc). A főfigyelem azonban mindháromszor a program középső számára fog esni, ez borítékolható, elvégre Schumann a-moll zongoraversenyének szólóját a csodálatos Radu Lupu játssza majd! Egy Prokofjev-, pontosabban Prokofiev-mű azután az Óbudai Danubia Zenekar „Gépek” fantáziacímű és tematikájú zeneakadémiai estjére is fog jutni, ám ez a kortárs Gabriel Prokofiev szerzeménye lesz: a Versenymű lemezjátszóra és zenekarra (január 25., fél nyolc). A negyvenes angol komponista mellett Honegger és John Adams is ott szerepel majd a Vajda Gergely által elvezényelendő programon, ahol felhangzik a filmzenék filmzenéje: John Williams Star Wars-szvitje is.

Végül adjuk meg a bécsieknek, a nekik minden héten kijáró bekezdést! A Nemzeti Filharmonikus Zenekar ugyanis, az oboán is közreműködő François Leleux vezényletével, Mozartot, Beethovent és Schubertet fog a műsorára tűzni: egy oboaversenyt, a Coriolan-nyitányt, valamint a Tragikus szimfóniát (Zeneakadémia, január 20., fél nyolc). A névsorból hiányzó Haydnt a héten az öccse, Michael képviseli majd: Vashegyi Györgyék koncertjén az ő c-moll rekviemje előzi meg Mozart hasonló, de azért összehasonlíthatatlanul gyakrabban megszólaltatott remekét (Nemzeti Hangversenyterem, január 24., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.