mi a kotta?

Koncert halálcsillagra

  • mi a kotta
  • 2018.02.18 14:01

Zene

„A megnövekedett kulturális igényű, új szovjet közönségnek újdonságként, vívmányként tálalják fel Sosztakovics A mcenszki járás lady Macbethje című operáját. A hajbókoló zenekritika az operát az egekig magasztalja, lármás dicsőséget szerezve neki. A fiatal zeneszerző tárgyilagos és komoly bírálat helyett, amely pedig segítségére lehetne további munkájában, mást sem hall, mint lelkendező bókolásokat. A hallgatót az első pillanattól letaglózza a hangok szándékosan disszonáns, kaotikus hangözöne. Dallamtöredékek, zenei frázis-csírák merülnek el, törnek a felszínre, hogy aztán teljesen elnyelje őket a vad dübörgés, a csikorgás és a nyekergés. Ezt a »zenét« követni nehéz, megjegyezni pedig lehetetlen. És ez így megy szinte az egész operán keresztül. A színpadon az éneket rikoltozás helyettesíti. Ha a zeneszerző véletlenül valamilyen egyszerű és érthető melódia ösvényére téved, akkor, mintha csak hirtelen veszedelemtől hőkölne hátra, nyomban a zenei zűrzavar útvesztőjébe veti magát, mely helyenként kakofóniába csap át. A kifejezőerőt, amit a hallgató vár, vad ritmusok pótolják. A zenei lármára hárul a szenvedélyek kifejezésének a feladata.”

1936 januárjában így rontott Sosztakovicsra a Pravda szerkesztőségi cikke, a Hangzavar zene helyett című, amelynek sugalmazója maga a Gazda, vagy­is Sztálin volt. Az állásfoglalásból persze nem csupán a formalistaként megbélyegzett fiatal komponista okulhatott, de minden (szovjet-)orosz zeneszerző. Az elkövetkező napok koncertprogramját éppen ők dominálják, hiszen Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala csupa orosz zenével érkezik Pestre (Nemzeti Hangversenyterem, január 25., fél nyolc). Az emlegetett Kisvárosi Lady Macbeth szvitváltozata mellett Csajkovszkij II. „Kisorosz” szimfóniá­ja, valamint a Petruska-szvitek közül az 1947-es szerepel majd tán legkedvesebb karmesterünk műsorán.

Fischer Iván és a Fesztiválzenekar esedékes koncertjeit ugyancsak orosz zene zárja majd, méghozzá Rachmaninov filmzenei hatású II. szimfóniája (Nemzeti Hangversenyterem, január 21., 22. és 23., háromnegyed nyolc). A főfigyelem azonban mindháromszor a program középső számára fog esni, ez borítékolható, elvégre Schumann a-moll zongoraversenyének szólóját a csodálatos Radu Lupu játssza majd! Egy Prokofjev-, pontosabban Prokofiev-mű azután az Óbudai Danubia Zenekar „Gépek” fantáziacímű és tematikájú zeneakadémiai estjére is fog jutni, ám ez a kortárs Gabriel Prokofiev szerzeménye lesz: a Versenymű lemezjátszóra és zenekarra (január 25., fél nyolc). A negyvenes angol komponista mellett Honegger és John Adams is ott szerepel majd a Vajda Gergely által elvezényelendő programon, ahol felhangzik a filmzenék filmzenéje: John Williams Star Wars-szvitje is.

Végül adjuk meg a bécsieknek, a nekik minden héten kijáró bekezdést! A Nemzeti Filharmonikus Zenekar ugyanis, az oboán is közreműködő François Leleux vezényletével, Mozartot, Beethovent és Schubertet fog a műsorára tűzni: egy oboaversenyt, a Coriolan-nyitányt, valamint a Tragikus szimfóniát (Zeneakadémia, január 20., fél nyolc). A névsorból hiányzó Haydnt a héten az öccse, Michael képviseli majd: Vashegyi Györgyék koncertjén az ő c-moll rekviemje előzi meg Mozart hasonló, de azért összehasonlíthatatlanul gyakrabban megszólaltatott remekét (Nemzeti Hangversenyterem, január 24., fél nyolc).

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.