koncert - Braindogs

  • - izs -
  • 2011. április 21.

Zene

Tom Waits-dalokat (pláne Tom Waits-esen) előadni finoman szólva merész vállalkozás: a színésznek sem utolsó zenész sajátos fizimiskájával, örökös másnaposságot sejtető mozdulatsoraival, no meg félreismerhetetlen, reszelős hangjával egy jelenség; egyszeri és megismételhetetlen. Abban tehát már a múlt szerdai koncert előtt is biztosak lehettünk, hogy az alkalmanként összeverődő nemzetközi formáció tagjai nem gyáva legények - már csak az volt a kérdés, hogyan közelítenek a különös művész munkásságához.
Tom Waits-dalokat (pláne Tom Waits-esen) elõadni finoman szólva merész vállalkozás: a színésznek sem utolsó zenész sajátos fizimiskájával, örökös másnaposságot sejtetõ mozdulatsoraival, no meg félreismerhetetlen, reszelõs hangjával egy jelenség; egyszeri és megismételhetetlen. Abban tehát már a múlt szerdai koncert elõtt is biztosak lehettünk, hogy az alkalmanként összeverõdõ nemzetközi formáció tagjai nem gyáva legények - már csak az volt a kérdés, hogyan közelítenek a különös mûvész munkásságához.

Gyorsan megkaptuk a választ: különösen. Elsõ blikkre csak az volt furcsa, hogy miért van két dobos, de mivel mindkettõjüknek örültünk (az egyik hangszert a quimbys Varga Livius, a másikat a Balkán David Bowie-jaként jegyzett Frenk püfölte), ezen nem akadtunk fenn, és szemünket inkább a frontemberi posztot betöltõ Ian Siegalre szegeztük, aki minden próbálkozása ellenére kevéssé emlékeztetett Waitsre - ugyanakkor messzirõl, megfelelõ mennyiségû füstön át nézve kiköpött Mickey Rourke. A Rourke-hatást tovább erõsítette, hogy emberünk a koncert elõrehaladtával mind gyakrabban tûnt el hosszabb-rövidebb idõre a színfalak mögött (mely intermezzókat Kiss Tibi és a többiek performansznak is beillõ improvizálással igyekeztek kihúzni) - visszatérései alkalmával kedve egyre nagyobb, öltözéke meg egyre hiányosabb lett, s nemritkán a számok közepén jött rá, hogy épp rossz gitárt penget. Az angol kolléga bohémkodása mégsem ártott az elõadásnak, sõt: Braindogsék mindent beleadtak a szuperül felújított Szikra moziban, azaz már Cool Tour House-ban lezavart örömzenélésbe. A legnagyobbat kétségkívül Livius alakította, aki - egyszer-egyszer kiszabadulva a hátsó traktusból - megmutatta a világnak, hogy mi fán terem a fenékriszálással bolondított danolászás. Ha Tom Waits nem is, Shakira biztosan tanulhatna tõle.

Szikra Cool Tour House, április 13.

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.