koncert - EMILÍANA TORRINI

  • H. M.
  • 2009. október 8.

Zene

Remek ötlet volt Izlandot vendégül látni a Hangfoglaláson, hiszen kevés olyan európai országot tudnék hirtelen mondani, amely ennyire előremutató és sokszínű zenei színteret volna képes felmutatni pillanatnyilag. A MűPában tartott izlandi esten a fő attrakció előtt két előadó is újfent az izlandiak egyszerre kedves és súlyos zenei világáról alkotott képünket erősítette.
Remek ötlet volt Izlandot vendégül látni a Hangfoglaláson, hiszen kevés olyan európai országot tudnék hirtelen mondani, amely ennyire elõremutató és sokszínû zenei színteret volna képes felmutatni pillanatnyilag. A MûPában tartott izlandi esten a fõ attrakció elõtt két elõadó is újfent az izlandiak egyszerre kedves és súlyos zenei világáról alkotott képünket erõsítette. Laylow, pontos nevén Lovísa Elísabet Sigrúnardóttir egy szál gitárral és Torrini gitárosával kiegészülve bájos felvezetõ volt: a kedves dalszerzõ lány szomorú, mégis pozitív, folkos-countrys mûsora pont az egyszerûségétõl mûködött. A másodikként fellépõ Hjaltalín zenéjérõl, ha gonoszkodni akarnék, nyilván azt írnám, hogy õk az izlandi Arcade Fire, de azért ez túlzott egyszerûsítés lenne - érdemes figyelni az azonnal zsigerekig ható, ötletes témákkal, sûrû hangulatváltásokkal operáló zenéjükre, mert pár év múlva nagyobb ismertséget is elérhetnek.

A fõ mûsorszám, Emilíana Torrini fellépése pedig méltón koronázta meg az estét: ez maga volt az "emberzene", magával sodró és elvarázsoló zenei utazás. Persze az összes ismert dal (Big Jumps, Jungle Drum, Sunnyroad, Lifesaver) elhangzott, Emilíana pedig szeretetre méltó, esetlen izlandi tündérként, bájos akcentussal konferálta fel a számokat (majdnem minden szám más hangolásban volt, és a zenészek folyamatosan cserélgették a posztjaikat). A nevetgélve elõadott, spontán átkötõ szövegeket az alapjában szomorú, intim dalok ellenpontozták. A Beggar's Prayer címû dalt a Fisherman's Woman lemez elõtti idõszakban elhunyt barátjának és az édesanyjának ajánlotta - ez volt a legmegrázóbb szám a koncerten. A fokozatosan megboruló Gun pszichedelikus katarzisa alatt lehetett csak igazán érezni, hogy mennyivel jobban mûködne a koncert egy közvetlenebb közegben - ettõl függetlenül nem lehet kívánni mást, csak még sok ilyen felemelõ, megtisztító koncertélményt.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 2.

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.