koncert - RECOIL

Történhettek volna olyan dolgok, amik megakadályozhatták volna, hogy Alan Wilder 16 év után ismét színpadra álljon, de az izlandi vulkánkitörés és az ennek következtében elrendelt repülési tilalom nem tartozott ezek közé: miután kiderült, hogy az értelemszerűen megnőtt jegyigénylés miatt vonattal sem tud jönni, fogta magát, és elvezetett Londontól egészen Budapestig. A Diesel ezen a péntek estén úgy nézett ki, mint a PeCsa egy átlagos Depeche Mode-klubesten: többnyire ugyanazok a tetőtől talpig feketébe öltözött fanatikusok telítették meg roskadásig a nézőteret, és rendkívül hálásak voltak, amikor színpadra lépett a közel két napja ébren lévő Wilder, valamint fizikatanár kinézetű társa, Paul Kendall.

Történhettek volna olyan dolgok, amik megakadályozhatták volna, hogy Alan Wilder 16 év után ismét színpadra álljon, de az izlandi vulkánkitörés és az ennek következtében elrendelt repülési tilalom nem tartozott ezek közé: miután kiderült, hogy az értelemszerûen megnõtt jegyigénylés miatt vonattal sem tud jönni, fogta magát, és elvezetett Londontól egészen Budapestig.

A Diesel ezen a péntek estén úgy nézett ki, mint a PeCsa egy átlagos Depeche Mode-klubesten: többnyire ugyanazok a tetõtõl talpig feketébe öltözött fanatikusok telítették meg roskadásig a nézõteret, és rendkívül hálásak voltak, amikor színpadra lépett a közel két napja ébren lévõ Wilder, valamint fizikatanár kinézetû társa, Paul Kendall. Nem lehet tudni, hogy a turné hátralévõ részén milyen fogadtatásban részesül majd a duó, de az biztos, hogy a DM-rajongásáról messzi földön híres magyar táborral nehéz lesz versenyezni. Pedig a Recoil live actje vagy szettje (ahogy tetszik) a legjobb esetben is középtempós, sok esetben elborult, totálisan antikommersz elektrotrip volt, gyomorba vágó, gatyalobogtató basszusokkal és - a hatást fokozandó - a zenéhez igazodó, bizarr vetítésekkel, melyek közül talán H. R. Giger artworkjei voltak a legemlékezetesebbek. Láthattunk még lezuhanó repülõgépeket (a 2000-ben kiadott Liquid albumot részben egy olyan repülõbaleset inspirálta, aminek Wilder a közeli szemtanúja volt), egyes szado-mazo pillanatok pedig simán belefértek volna egy Depeche Mode-koncert látványvilágába is, és ha már a DM-nél tartunk: a nyolcvanperces program legnagyobb sikerét vitathatatlanul a Never Let Me Down Again hangmintája aratta. Wilder elõtt pedig le a kalappal: kevesen vállalták volna a fellépést ilyen körülmények között, így vitán felül õ volt az est hõse (antihõse pedig az a példány, aki közben feltörte a kocsimat a Diesel parkolójában - remélem, óriási zsákmány volt számára az izzadt fociscuccom).

Diesel Club, április 16.

****