koncert - Szelevényi Ákos és Gildas Etevenard

  • - kyt -
  • 2011. október 13.

Zene

fellépése csendes klubkoncertnek ígérkezett a középre helyezett hangszerekkel és körben, játszi esetlegességgel, véletlenül sem sorokban elrendezett székekkel. A várakozás nem telt unalmasan: a számos citeraféleség, a különféle méretű csengettyűk tömege már-már túlzsúfolt hangkavalkádot, zavarba ejtő csengést-bongást sejtetett. Mindazonáltal nagy meglepetést keltett volna, ha valóban efféle zenét hallunk, hiszen Szelevényi dzsesszfelfogása nem éppen az ellágyult könnyedség felé hajlik.
fellépése csendes klubkoncertnek ígérkezett a középre helyezett hangszerekkel és körben, játszi esetlegességgel, véletlenül sem sorokban elrendezett székekkel. A várakozás nem telt unalmasan: a számos citeraféleség, a különféle méretû csengettyûk tömege már-már túlzsúfolt hangkavalkádot, zavarba ejtõ csengést-bongást sejtetett.

Mindazonáltal nagy meglepetést keltett volna, ha valóban efféle zenét hallunk, hiszen Szelevényi dzsesszfelfogása nem éppen az ellágyult könnyedség felé hajlik. A kiváló tenorszaxofonos egyébként húszéves korától húsz évet Franciaországban töltött, és mostani dobospartnerével Akos S. Unit nevû ottani zenekarában kezdett együtt játszani.

A koncert lényegében egyetlen hosszú, mondhatni többtételes darabból állt, amely egyszerre volt improvizált és elõre kidolgozott. Az elõbbi a két zenész által éppen megszólaltatandó hangszerek sokszor szemlátomást az adott pillanatban eldöntött megválasztásából érzõdött, az utóbbi pedig a néha végletesen széttartó zenébõl elõszivárgó összhang megkapó intimitásából. A hangszerek sokaságából hamar fõszerephez jutott a kisméretû indiai dobozharmónium, amellyel a saját szövegtelen, nyers torokhangját kísérte Szelevényi. Aztán a sok ide-oda rakosgatás után végre nyakába vette a szaxofonját: szinte dühödten levegõsítette szét a hangokat, miközben Etevenard minden rezgést lefékezett a dobokon és cintányérokon, hidegen pattogtak a szabálytalan ritmusok. Kopogósan szikár zenei szövedék alakult ki, amely aztán töprengõ hangulatban csavarodott egyre beljebb valami körülírhatatlan érzéki elvontságba. A dallam és a ritmus darabokra tördelésétõl a két remek muzsikus zenén túli, komoran tiszta magasságokig emelte a fanyar hangok szövedékét. A két ráadás aztán fellazította a sûrû feszültséget.

Merlin Színház, október 8.

*****

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.