Kiállítás - Mátyás király gitározik - Hibriditás a Kárpátok között - Az Irokéz-gyűjtemény és a rendszerváltás

Zene

Már a két évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Galériában kiállított kollekció is megmutatta, hogy az Irokéz-gyűjtemény anyaga nélkül hiányos lenne bármilyen, a rendszerváltás után keletkezett kortárs képzőművészet tendenciáit átfogó tárlat megrendezése. Pedig a két szombathelyi üzletember (Pados Gábor és Pajor Zsolt) mintegy véletlenül lett műgyűjtő (Pados Gábor szerint "úgy kezdődött, mint annyi más jó dolog - a bulizással"). Voltaképpen egy sajátos mecenatúrakonstrukciót dolgoztak ki arra, hogy az ellehetetlenülés szélére sodródó barátaik (az alternatív szubkultúrában ismert, de a múzeumok által negligált Újlak-csoport tagjai) tovább dolgozhassanak, s bár később nyitottak más művészek felé is, vásárlásaikat kizárólag az egyéni szimpátia, a művek szenvedélyes szeretete ösztönözte.

Már a két évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Galériában kiállított kollekció is megmutatta, hogy az Irokéz-gyűjtemény anyaga nélkül hiányos lenne bármilyen, a rendszerváltás után keletkezett kortárs képzőművészet tendenciáit átfogó tárlat megrendezése. Pedig a két szombathelyi üzletember (Pados Gábor és Pajor Zsolt) mintegy véletlenül lett műgyűjtő (Pados Gábor szerint "úgy kezdődött, mint annyi más jó dolog - a bulizással"). Voltaképpen egy sajátos mecenatúrakonstrukciót dolgoztak ki arra, hogy az ellehetetlenülés szélére sodródó barátaik (az alternatív szubkultúrában ismert, de a múzeumok által negligált Újlak-csoport tagjai) tovább dolgozhassanak, s bár később nyitottak más művészek felé is, vásárlásaikat kizárólag az egyéni szimpátia, a művek szenvedélyes szeretete ösztönözte.

Ez a nyitottság (s nem mellesleg a jó kvalitásérzék és a hatalmas anyag) az oka annak, hogy a gyűjteményből nagyon sok egészen eltérő koncepciójú válogatott kiállítás is létrehozható. Míg a várbeli kiállítás hívószava és fókuszpontja az idő volt, Hornyik Sándor - a vizuális kultúra elméletének szakértője - egy egészen új, tudományos megközelítést választott. A címben jelölt hibriditás (keverés, kereszteződés) a posztkolonializmus jelenségeit leíró, egyébként sokat vitatott, s leginkább dél-amerikai és ázsiai viszonyokra alkalmazott elmélet, amely Hornyik szerint megfelelő annak érzékeltetésére, hogy az elmúlt húsz évben milyen mértékben vegyült egymásba a posztkommunizmus, a globalizáció és a kapitalizmus elmélete és gyakorlata, hogy miképpen lépett (már ha volt) egyetlen (nemzeti) identitás helyébe egy sajátos mixtúra. A kiállítás egyik pillére a pszichoanalízis, jelesül Jaques Lacan azon elmélete, amely három részre osztja az emberi psziché valóságát: a szimbolikus világ a nyelv, az imaginárius a kép, a reális pedig a hang birodalma. A második pillér pedig a digitális forradalom, a szövegeket, képeket és hangokat egyesítő újabb "szentháromság", az okostelefonok világa. E leírás persze csupán a kurátor doktori disszertációba illő alapvetésének gyenge zanzásítása. Sokkal nehezebb szövegeken kell átrágnia magát a látogatónak, akiben eközben joggal merülhet fel a kérdés, hogy talán a gombhoz készült a kabát, hogy a kiállított tárgyak egy elmélet illusztrációjává degradálódtak. Szerencsére az anyag annyira erős, hogy szinte bármivel megcímkézhető, ráadásul (egy-két szájbarágós képi párhuzamtól eltekintve) jól megrendezett és izgalmas is.

A kiállítás három (plusz egy) térbeli szekcióra oszlik, melyeket az additív színkeverésre utalva a képernyő három színére, a vörösre, a kékre és a zöldre festettek (a plusz egy, az átjáró fehér fala pedig a színek összekeveredését példázza). Az Írás - Ideológia - Szimbolikus címen futó vörös teremben elsősorban nem "szöveges" művek találhatók - de itt kapott helyet például a Szájjal és Aggyal Festő művészek (SZAF) kis képekből összeálló keresztje (melyet az INRI helyett az ÍRNI felirat koronáz meg), vagy Gerhes Gábor hímzett körmeneti zászlója, rajta a talányos mondattal: "Adjatok oda neki mindent!" (Ez a felirat olvasható a teremőrök pólóján is. Bár az ilyen önreklám ritka, hasonló azért akad, mégpedig a Modemet a Műcsarnokra váltó igazgató által rendezett Bizottság-kiállításon.) A legtöbb mű az ideológiák (a tovább élő szocializmus, a "magyar út" és a kapitalizmus) katyvaszát "dolgozza fel". Itt látható a turulszobor hűlt helye (Nemes Csaba festménye), Warhol stílusában megfestett Aczél-porté (Uglár Csaba), Gerhes ősmagyar és újnomád Nimród oltára, Bodó Sándor és Horváth Tibor ironikus galériája, melyen a történelem nagyjainak (Telly Savalas, Mao Ce-tung, Goebbels) arcvonásait zsíros kenyerek hordozzák, vagy Kis Róka Csaba horrorképe csonkolt Leninnel. Persze akadnak művek, melyek finomabban kapcsolódnak a terem fogalmaihoz. Ilyen Varga Ferenc gyönyörű Tekintettekercse, Tarr Hajnalka Instant nyája (az apró bárányszobrok csoportjába persze tetszés szerint belelátható a migráció jelensége vagy az önálló gondolkodásra képtelen lények szimbolikus ábrázolása), és Várnai Gyula a következő terembe szinte átnyúló, leheletfinom függőhídja (amelyet a barkácstechnika és az illuzionisztikus filmdíszletjelleg miatt akár a Kelet és a Nyugat egyesítéseként/összekötéseként is értelmezhetünk).

A következő, zöld szekcióban (Kép - Médium - Imaginárius) kissé alábbhagy a kiállítás - eddig igen erős - lendülete, bár számos fontos mű található itt is. Például Kovách Gergő apró ujjait nézegető bumfordi rókája (Kezes állat) vagy a platóni barlanghasonlatra utaló kacsái, melyek csak árnyékként léteznek, hiszen maguk a leképezett tárgyak mind-mind más formákból állnak össze. St.Auby Tamás híres, újabban egyre aktuálisabbá váló kísértete (A szabadság lelkének szobra) mellett Kaszás Tamás és Lóránt Anikó könnyen összeállítható jurtája azt is példázza, hogy a valódi problémákkal (szegénység) mit sem törődve milyen egyszerűen átfordulhat a szocialista ideológia a népnemzeti "vallásba". Itt kaptak helyet a vallásos átiratok is - Mátrai Erik szentképet megmozgató videója, Halász Péter nyomtatott áramkörökből összeálló ereklyetartója -, lezárásként pedig az Újlak-csoport ritkán látható régi munkái. A harmadik rész (Hang - Élet - Valós) a legszórakoztatóbb, ezen belül is Komoróczky Tamás Uglárral előadott rendőrrapje és Horváth Tibor az utóbbi időben több kiállításon is bemutatott, a magyar zászló színeit leordibáló, kigyúrt fiatalemberről készített videója. A kiállítást Ferenczi Róbert házi készítésű papírgitárjai zárják, ahonnan visszajutunk a kiindulóponthoz, Kovách és Péli Barna ihletett szoborcsoportjához, egy kétszemélyes bulihoz. Mátyás király és a Csillagszemű juhász "csap a húrok közé" - és hogy mit játszanak, azt mindenki szabadon elképzelheti.

Modem, Debrecen, nyitva november 20-ig

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.