Ehhez képest a trombitás Franz Hautzinger, a hegedûs/elektro-akusztikus Sõrés Zsolt, a basszusgitáros Tóth Tamás és a dobos Pándi Balázs kvartettje egészen más igénnyel lép színpadra. A nyolcvanas-kilencvenes évek legendás jazzcore zenekarait megidézõ, rendkívül dinamikus, néha kifejezetten a kemény rock hagyományát dekonstruáló improvizatív darabok sokkal direktebben bombázzák szét a hallgató agyát.
Az est sztárfellépõje, az osztrák Fennesz már csak hamu a tortán: a kedvenc gitárját nyüstölõ és annak hangját számos masinán áteresztõ zenész sem a könnyebb végén fogja meg a dolgot. Néha-néha az általa gerjesztett hangörvényen is átsejlik valamiféle, már-már ismerõs harmónia, ám a szándékoltan hideg tónus rendre megfagyasztja ezt is. Egy-egy sötét "ambient" hangfestmény nyomán szinte egy grönlandi bálnavadász-kolónia mindennapjai elevenednek meg: könnyen elképzelhetjük, milyen lehet a soha véget nem érõ téli éjszakában a bálnazsír mécses fényénél cserzeni a fókabõrt.
A38 hajó, február 3.
****
