mi a kotta?

Könnyek, Judit, könnyek

  • mi a kotta
  • 2016. november 13.

Zene

„Ma érted hullt a könnyem, / Azt álmodám, halott vagy rég. / Fölébredek, és a könnyem / Még sokáig arcomon ég. // Ma érted hullt a könnyem / Azt álmodám, elhagysz már. / Fölébredek: tovább sírtam / A néma éjen át. // Ma érted hullt a könnyem, / Azt álmodám, hű vagy Te még. / Fölébredek, s egyre sírok / Két szemem könnyben ég.” Lám, a romantika szerelmes poétája, jelen esetben Heinrich Heine (festményünkön), ha sírni akart, akkor bizony törik-szakad sírt is. A könnyek árja áttört minden gátat, s természetesen a kor dalirodalmát is elárasztotta, s az érzékeny keblű közönség azóta is kedvvel hallgatja például Robert Schumann dalciklusát, a Dichterliebét, melyben az idézett Heine-sorok is felhangzanak. A ciklus 1840-ből való, „a dal évéből”, amikor a boldog házas komponista csak úgy ontotta magából a dalokat: e sorozatot és még vagy egy tucat másik Heine-verset éppenséggel egy bő hét leforgása alatt komponálta meg. Minderről Kovács Sándor zenetörténész mesél majd többet, okosabbat és szórakoztatóbbat a Bartók rádió Zenebeszéd című sorozatának következő szombat délutánján, ahol is Fülei Balázs zongorakísérete mellett Megyesi Zoltán tenor fogja elénekelni Schumann dalciklusát (Magyar Rádió Márványterme, október 15., három óra).

Az érzelmek parttalan áradása a XIX. századi operairodalomban sem volt éppenséggel ismeretlen jelenség, amint arról Kolonits Klára vasárnap esti koncertjén is meggyőződhetünk majd (Erkel Színház, október 16., fél nyolc). Szerelmi eufória és halálos elkeseredettség, tébolyult hatalomvágy és az önfeláldozó honszeretet eksztázisa váltakozik majd Verdi, Donizetti és Rossini áriáiban és kettőseiben, szóval egyhangúságtól a legkevésbé sem kell tartanunk.

Ezek a napok mindemellett mégis főleg a zongoristáké lesznek, hiszen két világhírű – ám korántsem rokon alkatú – pianista is vendégeskedik majd Budapesten. Péntek este a megjelenésében a francia művészfilmek szépfiúit idéző David Fray ül ki a Zeneakadémia pódiumára, hogy Robert Schumanntól és felfedezettjétől, Johannes Brahmstól zongorázzon egy estére valót (október 14., fél nyolc). Jövő csütörtökön azután az orosz Nikolai Lugansky érkezik közénk, hogy úgy is, mint a Csajkovszkij-versenyen egykor diadalmaskodó művész a gyakori sírásrohamoktól gyötört komponista Évszakok című zongoraciklusából is játsszon majd, Schubert, Rahmanyinov és Franck művei mellett (Nemzeti Hangversenyterem, október 20., fél nyolc). No, és lesz még egy jeles hazai zongoristánk is: Balog József, aki Liszt Ferenc 12 transzcendens etűdjének előadására vállalkozik kedd este (Magyar Rádió Márványterme, október 18., hét óra).

S ugyancsak kedd este élőben ünnepelhetjük, sőt közönségtalálkozón is láthatjuk-hallhatjuk majd az idős lengyel mestert, Krzysztof Pendereckit, akinek a műveiből a BMC-ben szinte reprezentatív mintát kaphatunk, méghozzá olyan jeles (vonós)művészek előadásában, mint Kokas Katalin, Bársony Péter, Rohmann Ditta, valamint a klarinétos Bartek Zsolt (Budapest Music Center könyvtára, október 18., 18 óra).

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

A falu bolondjai

Hadházy Ákos második videón is dokumentált parlamenti találkozása Orbán Viktorral pontosan úgy sikerült, mint az előző, mintha az a több mint két esztendő el sem illant volna, mintha még mindig 2023 júniusa lenne.

A mártír

„Ki ölte meg Charlie Kirköt?” – ezt énekelhetné valamelyik NER-kompatibilis polbeat együttes, ha volnának olyanok.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.