mi a kotta?

Könnyek, Judit, könnyek

  • mi a kotta
  • 2016. november 13.

Zene

„Ma érted hullt a könnyem, / Azt álmodám, halott vagy rég. / Fölébredek, és a könnyem / Még sokáig arcomon ég. // Ma érted hullt a könnyem / Azt álmodám, elhagysz már. / Fölébredek: tovább sírtam / A néma éjen át. // Ma érted hullt a könnyem, / Azt álmodám, hű vagy Te még. / Fölébredek, s egyre sírok / Két szemem könnyben ég.” Lám, a romantika szerelmes poétája, jelen esetben Heinrich Heine (festményünkön), ha sírni akart, akkor bizony törik-szakad sírt is. A könnyek árja áttört minden gátat, s természetesen a kor dalirodalmát is elárasztotta, s az érzékeny keblű közönség azóta is kedvvel hallgatja például Robert Schumann dalciklusát, a Dichterliebét, melyben az idézett Heine-sorok is felhangzanak. A ciklus 1840-ből való, „a dal évéből”, amikor a boldog házas komponista csak úgy ontotta magából a dalokat: e sorozatot és még vagy egy tucat másik Heine-verset éppenséggel egy bő hét leforgása alatt komponálta meg. Minderről Kovács Sándor zenetörténész mesél majd többet, okosabbat és szórakoztatóbbat a Bartók rádió Zenebeszéd című sorozatának következő szombat délutánján, ahol is Fülei Balázs zongorakísérete mellett Megyesi Zoltán tenor fogja elénekelni Schumann dalciklusát (Magyar Rádió Márványterme, október 15., három óra).

Az érzelmek parttalan áradása a XIX. századi operairodalomban sem volt éppenséggel ismeretlen jelenség, amint arról Kolonits Klára vasárnap esti koncertjén is meggyőződhetünk majd (Erkel Színház, október 16., fél nyolc). Szerelmi eufória és halálos elkeseredettség, tébolyult hatalomvágy és az önfeláldozó honszeretet eksztázisa váltakozik majd Verdi, Donizetti és Rossini áriáiban és kettőseiben, szóval egyhangúságtól a legkevésbé sem kell tartanunk.

Ezek a napok mindemellett mégis főleg a zongoristáké lesznek, hiszen két világhírű – ám korántsem rokon alkatú – pianista is vendégeskedik majd Budapesten. Péntek este a megjelenésében a francia művészfilmek szépfiúit idéző David Fray ül ki a Zeneakadémia pódiumára, hogy Robert Schumanntól és felfedezettjétől, Johannes Brahmstól zongorázzon egy estére valót (október 14., fél nyolc). Jövő csütörtökön azután az orosz Nikolai Lugansky érkezik közénk, hogy úgy is, mint a Csajkovszkij-versenyen egykor diadalmaskodó művész a gyakori sírásrohamoktól gyötört komponista Évszakok című zongoraciklusából is játsszon majd, Schubert, Rahmanyinov és Franck művei mellett (Nemzeti Hangversenyterem, október 20., fél nyolc). No, és lesz még egy jeles hazai zongoristánk is: Balog József, aki Liszt Ferenc 12 transzcendens etűdjének előadására vállalkozik kedd este (Magyar Rádió Márványterme, október 18., hét óra).

S ugyancsak kedd este élőben ünnepelhetjük, sőt közönségtalálkozón is láthatjuk-hallhatjuk majd az idős lengyel mestert, Krzysztof Pendereckit, akinek a műveiből a BMC-ben szinte reprezentatív mintát kaphatunk, méghozzá olyan jeles (vonós)művészek előadásában, mint Kokas Katalin, Bársony Péter, Rohmann Ditta, valamint a klarinétos Bartek Zsolt (Budapest Music Center könyvtára, október 18., 18 óra).

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.