mi a kotta?

Kontra

  • mi a kotta
  • 2022. március 30.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/13. hétre

„Ha sem Senesinót, sem Carestinit nem kaphatjuk meg, akkor Mr. Händel egy férfiszopránt & egy női altot óhajt, & az ár (mindkettejükért) nem haladhatja meg az ezer vagy ezeregyszáz guinea-t, & augusztus végén vagy szeptember elején útnak kell indulniuk Londonba, és csak akkor szabad megegyezni az egyikkel, ha a másikat is biztosan megszerezzük. Véleményem szerint a Händelnek javasolt személyek közül […] sokan végtelenül érdektelenek, & meg vagyok győződve arról, hogy Angliában sohasem válnának be, & nem szabadna megcsípni őket egészen addig, amíg már senki más nincs. Hallottam itt egy fickót, nagyjából tizenkilenc éves, felettébb jó szoprán hanggal (& nagy reményeket fűznek hozzá), aki meggyőződésem szerint remekül megfelelne Londonban, sokkal inkább, mint bárki, akit Mr. Händel említ a levelében, és aki közülük még nincs szerződtetve, feltéve persze, hogy Senesinót nem kaphatják meg…” Így tanakodtak egymás között 1730-ban Händel Itáliában tevékenykedő ágensei, akiknek össze kellett vásárolniuk a következő londoni operaévad társulatát. A névvel vagy név nélkül emlegetett énekesek mai boldog részörökösei a kontratenorok, akiknek egyik legkiválóbbika most épp Händel-áriákkal érkezik Budapestre. Az idei Bartók Tavasz sztárvendége Anthony Roth Costanzo lesz, akit Vashegyi György, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus kísér majd koncertjén, amelynek programján befejezésképpen még kétfelvonásnyi Gluck-Orfeusz is ott fog szerepelni (Nemzeti Hangversenyterem, április 7., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.