Könyv - Az igazi sztár - David Buckley: David Bowie

  • - legát -
  • 2011. április 21.

Zene

A címszereplő szinte az első pillanattól, vagyis az 1960-as évek közepétől kezdve úgy építette karrierjét, hogy a média ne maradjon le semmiről. Több mint negyven év elteltével bátran kijelenthetjük: a - tudatosnak tűnő - manipuláció sikerült. David Bowie munkásságának "eredeti" megközelítése lehetetlenné vált, ordító közhelyek kísérnek minden sort, amit vele kapcsolatban leírnak. Mindez vélhetően abból az alapvető félreértésből adódik, hogy a - többnyire rajongónak is tekinthető - szerzők "csont nélkül" elfogadják: az eredetileg David Jonesként anyakönyvezett figura nemcsak hogy sztárnak született, de evvel az adottságával az első pillanattól kezdve tisztában volt.

A címszereplő szinte az első pillanattól, vagyis az 1960-as évek közepétől kezdve úgy építette karrierjét, hogy a média ne maradjon le semmiről. Több mint negyven év elteltével bátran kijelenthetjük: a - tudatosnak tűnő - manipuláció sikerült. David Bowie munkásságának "eredeti" megközelítése lehetetlenné vált, ordító közhelyek kísérnek minden sort, amit vele kapcsolatban leírnak. Mindez vélhetően abból az alapvető félreértésből adódik, hogy a - többnyire rajongónak is tekinthető - szerzők "csont nélkül" elfogadják: az eredetileg David Jonesként anyakönyvezett figura nemcsak hogy sztárnak született, de evvel az adottságával az első pillanattól kezdve tisztában volt.

Tulajdonképpen David Buckley könyve is erre a rugóra jár. Természetesen ő is rajongó (egy ilyen munkát félszívvel nem lehet elvégezni), és az efféle szorgalmas szerzőhöz illőn mindent elolvasott, meghallgatott és megnézett, ami hősével kapcsolatos lehet, de könyve megjelenésekor, 2005-ben már kellőképpen tapasztalt volt ahhoz (negyvenéves), hogy kételkedjen a forrásokban. Így hát az igazi kulisszatitkok kiderítéséhez azokat az árnyékban álló figurákat (például Tony Visconti vagy Nile Rodgers producert és még sok-sok más "munkatársat") szedte elő és idézi, akik kulcsszereplői a történet egy vagy több epizódjának.

A könyv a teljességre törekszik: az olyan apróságokat is hosszan elemzi, mint például, hogy vajon a holdra szállás vagy a 2001 - Ûrodüsszeia volt-e az ihletője 1969-ben a Space Oddity című dalnak, ám szerencsére nem vész el a részletekben, Bowie pályafutásának minden állomásával a kellő terjedelemben foglalkozik, ahogy a glam vagy a new wave olyan idoljaival is, mint Marc Bolan, Mick Ronson vagy Gary Numan.

A történet annak ellenére érdekfeszítő, hogy még legvadabb pillanataiban sem szabadul el benne a rock and roll állat. És nemcsak azért, mert Buckley - nagyon helyesen - megállapítja, hogy a rock nem jelentett többet Bowie eszköztárában, mint fontos, ám mégsem nélkülözhetetlen kelléket. Egy nagyon intelligens, céltudatos, olykor a szakadék szélén táncoló művész portréját kapjuk, aki nemcsak az ötleteknek, de humorérzéknek sincs híján. A több mint hatszáz oldalas könyv nemcsak rajongóknak kellene, hogy kötelező olvasmány legyen - azoknak is, akik valaha fejükbe vették, hogy sztárok lesznek.

Fordította: Vizi Katalin. Cartaphilus, 2010, 613 oldal, 4990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.