Könyv - Az igazi sztár - David Buckley: David Bowie

  • - legát -
  • 2011. április 21.

Zene

A címszereplő szinte az első pillanattól, vagyis az 1960-as évek közepétől kezdve úgy építette karrierjét, hogy a média ne maradjon le semmiről. Több mint negyven év elteltével bátran kijelenthetjük: a - tudatosnak tűnő - manipuláció sikerült. David Bowie munkásságának "eredeti" megközelítése lehetetlenné vált, ordító közhelyek kísérnek minden sort, amit vele kapcsolatban leírnak. Mindez vélhetően abból az alapvető félreértésből adódik, hogy a - többnyire rajongónak is tekinthető - szerzők "csont nélkül" elfogadják: az eredetileg David Jonesként anyakönyvezett figura nemcsak hogy sztárnak született, de evvel az adottságával az első pillanattól kezdve tisztában volt.

A címszereplő szinte az első pillanattól, vagyis az 1960-as évek közepétől kezdve úgy építette karrierjét, hogy a média ne maradjon le semmiről. Több mint negyven év elteltével bátran kijelenthetjük: a - tudatosnak tűnő - manipuláció sikerült. David Bowie munkásságának "eredeti" megközelítése lehetetlenné vált, ordító közhelyek kísérnek minden sort, amit vele kapcsolatban leírnak. Mindez vélhetően abból az alapvető félreértésből adódik, hogy a - többnyire rajongónak is tekinthető - szerzők "csont nélkül" elfogadják: az eredetileg David Jonesként anyakönyvezett figura nemcsak hogy sztárnak született, de evvel az adottságával az első pillanattól kezdve tisztában volt.

Tulajdonképpen David Buckley könyve is erre a rugóra jár. Természetesen ő is rajongó (egy ilyen munkát félszívvel nem lehet elvégezni), és az efféle szorgalmas szerzőhöz illőn mindent elolvasott, meghallgatott és megnézett, ami hősével kapcsolatos lehet, de könyve megjelenésekor, 2005-ben már kellőképpen tapasztalt volt ahhoz (negyvenéves), hogy kételkedjen a forrásokban. Így hát az igazi kulisszatitkok kiderítéséhez azokat az árnyékban álló figurákat (például Tony Visconti vagy Nile Rodgers producert és még sok-sok más "munkatársat") szedte elő és idézi, akik kulcsszereplői a történet egy vagy több epizódjának.

A könyv a teljességre törekszik: az olyan apróságokat is hosszan elemzi, mint például, hogy vajon a holdra szállás vagy a 2001 - Ûrodüsszeia volt-e az ihletője 1969-ben a Space Oddity című dalnak, ám szerencsére nem vész el a részletekben, Bowie pályafutásának minden állomásával a kellő terjedelemben foglalkozik, ahogy a glam vagy a new wave olyan idoljaival is, mint Marc Bolan, Mick Ronson vagy Gary Numan.

A történet annak ellenére érdekfeszítő, hogy még legvadabb pillanataiban sem szabadul el benne a rock and roll állat. És nemcsak azért, mert Buckley - nagyon helyesen - megállapítja, hogy a rock nem jelentett többet Bowie eszköztárában, mint fontos, ám mégsem nélkülözhetetlen kelléket. Egy nagyon intelligens, céltudatos, olykor a szakadék szélén táncoló művész portréját kapjuk, aki nemcsak az ötleteknek, de humorérzéknek sincs híján. A több mint hatszáz oldalas könyv nemcsak rajongóknak kellene, hogy kötelező olvasmány legyen - azoknak is, akik valaha fejükbe vették, hogy sztárok lesznek.

Fordította: Vizi Katalin. Cartaphilus, 2010, 613 oldal, 4990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.