könyv - CASANOVA VELENCÉJE - IRODALMI ÚTIKALAUZ

  • Bánföldi Tibor
  • 2011. március 31.

Zene

A Casanova-életmű magyarul a mai napig hiába várat magára, de itt ez a rokokó ízléssel összeállított kis katalógus, mely korabeli mesterek fantáziadús illusztrációinak kíséretében, pajzán ékesszólással megírt szemelvények segítségével vonultatja fel az első modern nagyváros, Velence szinte mindennapos ünnepi attrakcióinak érzéki-esztétikai kelléktárát. A látszat és egy másik látszat szétválaszthatatlanságát mutatja egy olyan érában, ahol az ember folytonosságérzete az általános nyomor ellenére is látványosan ápolható, míg az egykori diadalát rég elvesztett köztársaság besúgókkal és inkvizítorokkal keresteti a magyarázatot saját összeomlásának okaira.
A Casanova-életmû magyarul a mai napig hiába várat magára, de itt ez a rokokó ízléssel összeállított kis katalógus, mely korabeli mesterek fantáziadús illusztrációinak kíséretében, pajzán ékesszólással megírt szemelvények segítségével vonultatja fel az elsõ modern nagyváros, Velence szinte mindennapos ünnepi attrakcióinak érzéki-esztétikai kelléktárát. A látszat és egy másik látszat szétválaszthatatlanságát mutatja egy olyan érában, ahol az ember folytonosságérzete az általános nyomor ellenére is látványosan ápolható, míg az egykori diadalát rég elvesztett köztársaság besúgókkal és inkvizítorokkal keresteti a magyarázatot saját összeomlásának okaira. Éjjel-nappali fényárban ringatózva, ahogyan azt Guardi megfestette, Byron megfogalmazta, illetve a komédia, a hazárdjáték és a szerelmi kalandok szellemében emlékirataiban átrajzolta a század egyik leghíresebb szélhámosa.

Casanova a klasszicista háborúk történetét háttérként használva a nõk, a kellem és a divat kifinomult megfigyelésén keresztül páratlan gazdagságú körképet nyújt az udvarlás velencei mûvészetének regisztereirõl. Továbbá a színházak, a kávéházak, a játékbarlangok és a bordélyok világáról, melyben a komédiásokkal és kurtizánokkal vállalt sorsközösség csupán az öngyógyítás egyik lehetséges eszközeként szerepel herkulesi termetû és füstös képû elbeszélõnk sorozatos szerelmi csalódásainak kereszttüzében. Külföldi diplomaták és helyi patríciusok pártfogoltjaként, enyhén másnaposan, aranycsatos harisnyakötõben, füstölt marhanyelvvel és ciprusi borral a zsebében, apácák és mûvésznõk dupla fedelû szelencék mélyén megbúvó pornóképeit simogatva halad - és azzal az életfilozófiával, hogy a potencianövelõ tojásfehérje-saláta ellenére (a recept mellékelve!) az élvezetek miatt elõbb-utóbb úgyis kivéresedik a lelkünk sárgája.

Fordította és szerkesztette: Kovács Ilona. Atlantisz, 2010, 236 oldal, 3500 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.