A Rettegés önjelölt gurujának kíméletlen pszichológiai kísérletsorozata a legbensõbb félelem felkutatására irányul, és alanyait gátlástalanul szembesíti is ezekkel, ám legjobb "tanítványa" révén, aki szintén elszenvedi a "szembesítést", saját rettegését is realizálja e balfék Frankenstein. A címadó novella kissé erõtlen, ám klasszikus irodalmi idézetekkel jócskán ellátott sztorija szerint százévente egyszerû földi tusákon - most épp egy jótékonysági futóversenyen - próbálkozik a Pokol átvenni a földi hatalmat, ezúttal is sikertelenül. A Jacqueline Ess akarata és végakarata talán a legborzongatóbb sztori a könyvben: címszereplõje gondolatai révén szó szerint mindenre képes - magányossága és életfélelme viszont (meglehetõsen cifra úton-módon) egy páros öngyilkosságba torkolló szerelmi drámába vezeti. Az apák bõrei címû novella fõmotívuma, a szörnyetegek és démonok által (még csak nem is fájdalmasan) megtermékenyített nõ és utóda(i) a késõbbi, Hírvivõ címû Barker-regény egyik kulcsmozzanatát elõlegezi meg. Az utolsó történet pedig egy kifinomult és tiszteletteljes Poe-hommage - A Morgue utcai újabb gyilkosságok ráadásul a valóság és a fikció közötti kapcsolatok, majd a fikció és a "belsõ", másodlagos fikció viszonyainak problematikusságára is erõteljesen rávilágít.
A sorozat magyar kiadásának folytatását várom - kevésbé idióta köntösben.
Fordította: Nemes István. Lazi, 2010, 219 oldal, 2790 Ft
****