könyv - Dr. Lissa Rankin: Mi újság alul?

  • - karafiáth -
  • 2011. június 30.

Zene

A babarózsaszín, tükrös (természetesen puncit formáló) díszítésű könyvre véletlenül figyeltem fel. Két nő olvasta egyszerre, és stílusosan szólva majd kiestek a bugyijukból a nevetéstől.
A babarózsaszín, tükrös (természetesen puncit formáló) díszítésû könyvre véletlenül figyeltem fel. Két nõ olvasta egyszerre, és stílusosan szólva majd kiestek a bugyijukból a nevetéstõl. Közben néha vitába bonyolódtak, hogy tényleg el lehet-e jutni csupán a gondolat erejével az orgazmusig, meg hogy mikortól számít zöldesnek a hüvelyváladék, vagy hogy a korral valóban csökken-e a libidónk. Gondoltam, még egy írás ez a rengetegbõl, ami csupán nõknek szól, de nem mutat tovább a magazinokban tálalt vaginasztoriknál.

Aztán nagyon meglepõdtem, mert egészen komoly munkáról van szó. Az alcím kissé bulváros persze (Amit nem mersz megkérdezni a nõgyógyászodtól [sem]), az egész mû azonban a legjobb értelemben véve olvasmányos. Az alapoktól indul, aztán szépen, pontokba szedve halad minden, alsó rétegeket érintõ kérdést megválaszolva. Arra is felel, hogy miért lesz valaki nõgyógyász, vagy hogy miképp viszonyulnak a doktorok a pácienseikhez. Hogy felizgulnak-e például, ha egy pompás nõ tárja szét nekik a lábait. Vagy hogyan képesek a málló alsók után megkívánni valakit. De körüljárja a menopauzát, a terhesség és a szülés, a különbözõ betegségek témakörét is, a leggyakoribb problémáktól az egészen ritka esetekig. Tizenhat fejezetre oszlik így a könyv, és minden fejezetet izgalmas kérdések tagolnak. Persze egetverõ újdonságokkal nem szolgálhat a szerzõ, nem is ez a könyv legfõbb erénye. Hanem az összeszedettség, a személyesség és a humor. Miután elolvastam a könyvet, társaságban is csak az innen vett sztorikkal tudtam szórakoztatni a többieket. Például a kicsírázott punci esetével vagy a nõgyógyász-szal, aki a szokásos szûrõvizsgálat során a barlangban csillámokra bukkant. Vagy a testes, bolond asz-szony sztorijával, aki azzal vádolta meg orvosát (perig vitte az ügyet), hogy a kórházban ellopták a nagyajkait.

Fordította: Vörös Adél. Jószöveg Mûhely, 2011, 350 oldal, 3590 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.