könyv - HÁGÁR ORSZÁGA

  • - urfi -
  • 2009. október 8.

Zene

volt "Hungária" újhéber neve a középkorban, követve a szokást, hogy a népekhez egy hasonló hangzású ószövetségi nevet rendelnek. Ábrahám gyermekének anyjára utal tehát a 2002-ben Tel-Avivban kiadott In the Land of Hagar, amely átfogó képet ad a magyarországi zsidóság történelméről és kultúrájáról.
volt "Hungária" újhéber neve a középkorban, követve a szokást, hogy a népekhez egy hasonló hangzású ószövetségi nevet rendelnek. Ábrahám gyermekének anyjára utal tehát a 2002-ben Tel-Avivban kiadott In the Land of Hagar, amely átfogó képet ad a magyarországi zsidóság történelmérõl és kultúrájáról. A magyar változat impozáns kivitelû: az ötlettelen borító lenyûgözõ képanyagot rejt, albumszerû minõségben. A gondos kutatás során összegyûjtött reprodukciók jól illeszkednek a szövegekhez, de önmagukban is érdekesek - kedvencem a Vas utcai iskola homlokzata: "levélornamentikában gõzmozdony, tengelyét Dávid-csillag díszíti."

A szövegek végigkövetik a Dunántúlon már a 2. században regisztrált zsidóság történetét napjainkig. Közben elõkerül mindaz, amit a "zsidókérdés" kezelésére kitalálni sikerült: a zsidótartás jogától a "zsidók megtûréséért kirótt" tolerantialis taxán át a 20. századi aljasságokig. A tanulmányok nagy része "rövid áttekintés", ami szükséges az érzékelhetõ teljességre törekvés miatt, de mintha nem lenne kitalálva a célközönség. Mert ezek nem új kutatások eredményeit közlõ, lábjegyzetelt szakmunkák, a tudományos ismeretterjesztéshez képest viszont túlteng a száraz, évszámokkal teletûzdelt lajstromozás. A könyv információgazdag és hiánypótló, bár a színvonal ingadozik. A zsidóság irányzatainak remek összefoglalása (Frojimovics Kinga) nem említhetõ egy lapon a héber nyelvkönyvek iskolás elemzésével (Arie Lewy). A nagy témák, a holokauszt és az antiszemitizmus részletes feldolgozása mellett marginális kérdésekrõl is születtek remeklések. A szövegek roppant tiszteletre- méltó, távolságtartó objektivitását oldja például az esketési hagyományok érzékletes megfestése, vagy egy kissé naiv, de élvezetes, személyes hangú visszaemlékezés a pesti ortodox közösségre. A rabbiképzés története pedig kész regény.

Szerkesztette: Szalai Anna. Antall József Alapítvány-Kossuth Kiadó, 2009, 306 oldal, 6990 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Múzeum Hatvanpusztán

Egy-két ezer ember tüntetett Hatvanpusztán szombat délután. A rendszert biztosan nem döntik meg ezzel, de legalább szívtak egy kis friss levegőt. De mennyi legyen a belépő a jövőre megnyitó Korrupció Múzeumba?

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak.