könyv - HÁGÁR ORSZÁGA

  • - urfi -
  • 2009. október 8.

Zene

volt "Hungária" újhéber neve a középkorban, követve a szokást, hogy a népekhez egy hasonló hangzású ószövetségi nevet rendelnek. Ábrahám gyermekének anyjára utal tehát a 2002-ben Tel-Avivban kiadott In the Land of Hagar, amely átfogó képet ad a magyarországi zsidóság történelméről és kultúrájáról.
volt "Hungária" újhéber neve a középkorban, követve a szokást, hogy a népekhez egy hasonló hangzású ószövetségi nevet rendelnek. Ábrahám gyermekének anyjára utal tehát a 2002-ben Tel-Avivban kiadott In the Land of Hagar, amely átfogó képet ad a magyarországi zsidóság történelmérõl és kultúrájáról. A magyar változat impozáns kivitelû: az ötlettelen borító lenyûgözõ képanyagot rejt, albumszerû minõségben. A gondos kutatás során összegyûjtött reprodukciók jól illeszkednek a szövegekhez, de önmagukban is érdekesek - kedvencem a Vas utcai iskola homlokzata: "levélornamentikában gõzmozdony, tengelyét Dávid-csillag díszíti."

A szövegek végigkövetik a Dunántúlon már a 2. században regisztrált zsidóság történetét napjainkig. Közben elõkerül mindaz, amit a "zsidókérdés" kezelésére kitalálni sikerült: a zsidótartás jogától a "zsidók megtûréséért kirótt" tolerantialis taxán át a 20. századi aljasságokig. A tanulmányok nagy része "rövid áttekintés", ami szükséges az érzékelhetõ teljességre törekvés miatt, de mintha nem lenne kitalálva a célközönség. Mert ezek nem új kutatások eredményeit közlõ, lábjegyzetelt szakmunkák, a tudományos ismeretterjesztéshez képest viszont túlteng a száraz, évszámokkal teletûzdelt lajstromozás. A könyv információgazdag és hiánypótló, bár a színvonal ingadozik. A zsidóság irányzatainak remek összefoglalása (Frojimovics Kinga) nem említhetõ egy lapon a héber nyelvkönyvek iskolás elemzésével (Arie Lewy). A nagy témák, a holokauszt és az antiszemitizmus részletes feldolgozása mellett marginális kérdésekrõl is születtek remeklések. A szövegek roppant tiszteletre- méltó, távolságtartó objektivitását oldja például az esketési hagyományok érzékletes megfestése, vagy egy kissé naiv, de élvezetes, személyes hangú visszaemlékezés a pesti ortodox közösségre. A rabbiképzés története pedig kész regény.

Szerkesztette: Szalai Anna. Antall József Alapítvány-Kossuth Kiadó, 2009, 306 oldal, 6990 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.