könyv - HÁGÁR ORSZÁGA

  • - urfi -
  • 2009. október 8.

Zene

volt "Hungária" újhéber neve a középkorban, követve a szokást, hogy a népekhez egy hasonló hangzású ószövetségi nevet rendelnek. Ábrahám gyermekének anyjára utal tehát a 2002-ben Tel-Avivban kiadott In the Land of Hagar, amely átfogó képet ad a magyarországi zsidóság történelméről és kultúrájáról.
volt "Hungária" újhéber neve a középkorban, követve a szokást, hogy a népekhez egy hasonló hangzású ószövetségi nevet rendelnek. Ábrahám gyermekének anyjára utal tehát a 2002-ben Tel-Avivban kiadott In the Land of Hagar, amely átfogó képet ad a magyarországi zsidóság történelmérõl és kultúrájáról. A magyar változat impozáns kivitelû: az ötlettelen borító lenyûgözõ képanyagot rejt, albumszerû minõségben. A gondos kutatás során összegyûjtött reprodukciók jól illeszkednek a szövegekhez, de önmagukban is érdekesek - kedvencem a Vas utcai iskola homlokzata: "levélornamentikában gõzmozdony, tengelyét Dávid-csillag díszíti."

A szövegek végigkövetik a Dunántúlon már a 2. században regisztrált zsidóság történetét napjainkig. Közben elõkerül mindaz, amit a "zsidókérdés" kezelésére kitalálni sikerült: a zsidótartás jogától a "zsidók megtûréséért kirótt" tolerantialis taxán át a 20. századi aljasságokig. A tanulmányok nagy része "rövid áttekintés", ami szükséges az érzékelhetõ teljességre törekvés miatt, de mintha nem lenne kitalálva a célközönség. Mert ezek nem új kutatások eredményeit közlõ, lábjegyzetelt szakmunkák, a tudományos ismeretterjesztéshez képest viszont túlteng a száraz, évszámokkal teletûzdelt lajstromozás. A könyv információgazdag és hiánypótló, bár a színvonal ingadozik. A zsidóság irányzatainak remek összefoglalása (Frojimovics Kinga) nem említhetõ egy lapon a héber nyelvkönyvek iskolás elemzésével (Arie Lewy). A nagy témák, a holokauszt és az antiszemitizmus részletes feldolgozása mellett marginális kérdésekrõl is születtek remeklések. A szövegek roppant tiszteletre- méltó, távolságtartó objektivitását oldja például az esketési hagyományok érzékletes megfestése, vagy egy kissé naiv, de élvezetes, személyes hangú visszaemlékezés a pesti ortodox közösségre. A rabbiképzés története pedig kész regény.

Szerkesztette: Szalai Anna. Antall József Alapítvány-Kossuth Kiadó, 2009, 306 oldal, 6990 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.