könyv - Isaac Bashevis Singer: A Sátán Gorajban

  • - ruprech -
  • 2011. március 24.

Zene

A Moszkát család című, a varsói zsidóság közel negyven évét felölelő családregénye után 1955-ben jelent meg Singer harmadik kötete, A Sátán Gorajban. 1648 - a Bogdan Hmelnyickij vezette kozákfelkelés ideje - pusztító év volt a lengyelországi kis zsidó település, Goraj számára is.
A Moszkát család címû, a varsói zsidóság közel negyven évét felölelõ családregénye után 1955-ben jelent meg Singer harmadik kötete, A Sátán Gorajban. 1648 - a Bogdan Hmelnyickij vezette kozákfelkelés ideje - pusztító év volt a lengyelországi kis zsidó település, Goraj számára is. A mészárlás után azonban szép lassan visszaköltözött az élet "a hegyek közt fekvõ, isten háta mögötti városkába" - hogy 1666 környékén aztán folytatódjon kálváriája. Szent emberek hozzák a híreket a Messiás megérkezésérõl, miközben a helyi rabbi különös körülmények között megsebesül, és elhagyja a települést, egy félkegyelmûnek tartott fiatal lány megszállottá válik, vízióira próféciaként tekintenek, a lakosság pedig kettészakad, a Messiásnak gondolt Sábbátáj Cévi híveire és ellenzõire. Mindezt felbolydulás, kicsapongás, ördögi megszállottság követi, miközben hit és valóság elválaszthatatlanul összefolyik.

Singer megõrzi a Moszkátok történetét elbeszélõ leíró, tárgyilagos nyelvét, melyhez a csodás események kétkedés nélküli rögzítésével halk mesehang is társul. Amíg azonban a korábbi regényének szövege éppen hideg pontossága miatt vált metszõ kritikává, addig ez az 1979 után most újból kiadott mûve inkább az irónia felé hajlik. Mondatai mégsem válnak gúnyolódóvá, még akkor sem, amikor hõsei túllépik a szerethetõség határát (bár a szûkszavú jellemzések senkit nem engednek túl közel olvasójukhoz). Történetére Singer nem kívülálló nézõpontból tekint, éppen ezért képes hitelesen elmesélni, és könnyebben megérthetõvé tenni egy olyan világot, melyben a valóság csak a hit által értelmezett, a megváltásra való éhségbõl pedig fanatizmus fakad. Ahol - ahogyan Heller Ágnes (találóan) jellemzi a könyvet - "állandó a lebegés a kézenfekvõ és a kivételes, a józanság és az õrület, a hitetlenség és a hit, a hagyomány és a 'mindent szabad' kavalkádjában".

Fordította: Walkóné Békés Ágnes. Metropolis Media, 2011, 256 oldal, 2990 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?