könyv - Isaac Bashevis Singer: A Sátán Gorajban

  • - ruprech -
  • 2011. március 24.

Zene

A Moszkát család című, a varsói zsidóság közel negyven évét felölelő családregénye után 1955-ben jelent meg Singer harmadik kötete, A Sátán Gorajban. 1648 - a Bogdan Hmelnyickij vezette kozákfelkelés ideje - pusztító év volt a lengyelországi kis zsidó település, Goraj számára is.
A Moszkát család címû, a varsói zsidóság közel negyven évét felölelõ családregénye után 1955-ben jelent meg Singer harmadik kötete, A Sátán Gorajban. 1648 - a Bogdan Hmelnyickij vezette kozákfelkelés ideje - pusztító év volt a lengyelországi kis zsidó település, Goraj számára is. A mészárlás után azonban szép lassan visszaköltözött az élet "a hegyek közt fekvõ, isten háta mögötti városkába" - hogy 1666 környékén aztán folytatódjon kálváriája. Szent emberek hozzák a híreket a Messiás megérkezésérõl, miközben a helyi rabbi különös körülmények között megsebesül, és elhagyja a települést, egy félkegyelmûnek tartott fiatal lány megszállottá válik, vízióira próféciaként tekintenek, a lakosság pedig kettészakad, a Messiásnak gondolt Sábbátáj Cévi híveire és ellenzõire. Mindezt felbolydulás, kicsapongás, ördögi megszállottság követi, miközben hit és valóság elválaszthatatlanul összefolyik.

Singer megõrzi a Moszkátok történetét elbeszélõ leíró, tárgyilagos nyelvét, melyhez a csodás események kétkedés nélküli rögzítésével halk mesehang is társul. Amíg azonban a korábbi regényének szövege éppen hideg pontossága miatt vált metszõ kritikává, addig ez az 1979 után most újból kiadott mûve inkább az irónia felé hajlik. Mondatai mégsem válnak gúnyolódóvá, még akkor sem, amikor hõsei túllépik a szerethetõség határát (bár a szûkszavú jellemzések senkit nem engednek túl közel olvasójukhoz). Történetére Singer nem kívülálló nézõpontból tekint, éppen ezért képes hitelesen elmesélni, és könnyebben megérthetõvé tenni egy olyan világot, melyben a valóság csak a hit által értelmezett, a megváltásra való éhségbõl pedig fanatizmus fakad. Ahol - ahogyan Heller Ágnes (találóan) jellemzi a könyvet - "állandó a lebegés a kézenfekvõ és a kivételes, a józanság és az õrület, a hitetlenség és a hit, a hagyomány és a 'mindent szabad' kavalkádjában".

Fordította: Walkóné Békés Ágnes. Metropolis Media, 2011, 256 oldal, 2990 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.