könyv - Isaac Bashevis Singer: A Sátán Gorajban

  • - ruprech -
  • 2011. március 24.

Zene

A Moszkát család című, a varsói zsidóság közel negyven évét felölelő családregénye után 1955-ben jelent meg Singer harmadik kötete, A Sátán Gorajban. 1648 - a Bogdan Hmelnyickij vezette kozákfelkelés ideje - pusztító év volt a lengyelországi kis zsidó település, Goraj számára is.
A Moszkát család címû, a varsói zsidóság közel negyven évét felölelõ családregénye után 1955-ben jelent meg Singer harmadik kötete, A Sátán Gorajban. 1648 - a Bogdan Hmelnyickij vezette kozákfelkelés ideje - pusztító év volt a lengyelországi kis zsidó település, Goraj számára is. A mészárlás után azonban szép lassan visszaköltözött az élet "a hegyek közt fekvõ, isten háta mögötti városkába" - hogy 1666 környékén aztán folytatódjon kálváriája. Szent emberek hozzák a híreket a Messiás megérkezésérõl, miközben a helyi rabbi különös körülmények között megsebesül, és elhagyja a települést, egy félkegyelmûnek tartott fiatal lány megszállottá válik, vízióira próféciaként tekintenek, a lakosság pedig kettészakad, a Messiásnak gondolt Sábbátáj Cévi híveire és ellenzõire. Mindezt felbolydulás, kicsapongás, ördögi megszállottság követi, miközben hit és valóság elválaszthatatlanul összefolyik.

Singer megõrzi a Moszkátok történetét elbeszélõ leíró, tárgyilagos nyelvét, melyhez a csodás események kétkedés nélküli rögzítésével halk mesehang is társul. Amíg azonban a korábbi regényének szövege éppen hideg pontossága miatt vált metszõ kritikává, addig ez az 1979 után most újból kiadott mûve inkább az irónia felé hajlik. Mondatai mégsem válnak gúnyolódóvá, még akkor sem, amikor hõsei túllépik a szerethetõség határát (bár a szûkszavú jellemzések senkit nem engednek túl közel olvasójukhoz). Történetére Singer nem kívülálló nézõpontból tekint, éppen ezért képes hitelesen elmesélni, és könnyebben megérthetõvé tenni egy olyan világot, melyben a valóság csak a hit által értelmezett, a megváltásra való éhségbõl pedig fanatizmus fakad. Ahol - ahogyan Heller Ágnes (találóan) jellemzi a könyvet - "állandó a lebegés a kézenfekvõ és a kivételes, a józanság és az õrület, a hitetlenség és a hit, a hagyomány és a 'mindent szabad' kavalkádjában".

Fordította: Walkóné Békés Ágnes. Metropolis Media, 2011, 256 oldal, 2990 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.