könyv - JEFF LINDSAY: DERMEDT, DACOS DEXTER

  • .
  • 2008. október 16.

Zene

El tudok képzelni olyan helyzetet, amikor az alliterációs kényszer jogosan felülírja a pontosságot, de a Dexter in the Dark címet Dermedt, dacos Dexternek fordítani nem tűnik éppen jó döntésnek, még akkor sem, ha a sorozat előző kötetei a Dexter dühödt démonai, illetve a Drága, dolgos Dexter címet kapták. Jeff Lindsay sorozata - amely a klasszikus krimik hagyományait fejtetőre állítva ért el teljesen új és jó minőséget - jobb magyar címeket érdemelne.
El tudok képzelni olyan helyzetet, amikor az alliterációs kényszer jogosan felülírja a pontosságot, de a Dexter in the Dark címet Dermedt, dacos Dexternek fordítani nem tûnik éppen jó döntésnek, még akkor sem, ha a sorozat elõzõ kötetei a Dexter dühödt démonai, illetve a Drága, dolgos Dexter címet kapták. Jeff Lindsay sorozata - amely a klasszikus krimik hagyományait fejtetõre állítva ért el teljesen új és jó minõséget - jobb magyar címeket érdemelne. Farkas Veronika fordítását mindemellett - néhány kirívó stilisztikai hiba kivételével - rendben találta a Recenzens.

"A mûvészetnek két halála van: a rögtönzés és a rutin" - mondta G. B. Shaw. Nos, a Dexter-sorozat harmadik kötetének eleje erõsen rutinszagú. Érdemes azonban itt nem félretennünk a könyvet, mert a negyvenedik oldalon túljutván Lindsay megmutatja, mennyi rejtett tartalék van még a Dexter-történetekben. Az elõzõ két könyvhöz hasonlóan egy újabb letehetetlen krimivel van dolgunk ugyanis, amelyben meglepõen jól keverednek a bûnügyi regény és a misztikus horror mûfaji elemei. A fõhõs nappali és éjszakai énje minden eddiginél jobban széthasad, és a történet ezúttal nem egy újabb Szörnyeteg kirívó nagyságának felismerése, hanem Dexter önnön jelentéktelensége körül forog. Mondják, hogy az ördög sosem alszik. Ebben a könyvben pedig éppen az ördög szunnyad el. Pontosabban: mégsem. De ennél többet nem árulhatok el.

Babiczky Tibor

Agave Könyvek, 2008, 320 oldal, 2580 Ft

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.