Könyv - Nyers, édes, szent - Vlagyimir Szorokin: Cukor-Kreml

  • k. kabai lóránt
  • 2009. június 11.

Zene

Való igaz, az oroszoknak el kellene számolniuk az elmúlt minimum százéves történelmükkel, feldolgozni minden traumát - különben az utóbbi időben fellángolt "újpravoszláv hevület" oly mértékig fokozódhat, hogy Szorokin nyomasztó jövővíziója, melyet megismerhettünk a tavaly megjelent Az opricsnyik egy napjából (lásd: Szent Oroszország, Magyar Narancs, 2008. június 5. - a szerk.) akár valóságossá is válhat. A Cukor-Kreml ott folytatódik, ahol az opricsnyik Komjagát magára hagytuk, 2028-ban, ám

Való igaz, az oroszoknak el kellene számolniuk az elmúlt minimum százéves történelmükkel, feldolgozni minden traumát - különben az utóbbi időben fellángolt "újpravoszláv hevület" oly mértékig fokozódhat, hogy Szorokin nyomasztó jövővíziója, melyet megismerhettünk a tavaly megjelent Az opricsnyik egy napjából (lásd: Szent Oroszország, Magyar Narancs, 2008. június 5. - a szerk.) akár valóságossá is válhat.

A Cukor-Kreml ott folytatódik, ahol az opricsnyik Komjagát magára hagytuk, 2028-ban, ám ezúttal egy mozaikot, egyfajta kaleidoszkópszerű körképet kapunk, sötét tónusú montázst a mindennapokból, középpontba állítva a Cáratyuska gyermekeknek adott karácsonyi ajándékát, a cukorból mintázott Kremlt - mely természetesen fehér, éppúgy, mint az eredeti épület is, melyet a "zavaros idők" után festettek át. E körültekintésben láthatjuk az átlagpolgárokat egy átlagos napjukon (nem keveset kokóznak is), szegény sorsra juttatott "vándorénekesekkel" találkozhatunk, tanúi lehetünk egy kegyetlen kínzásba átfolyó kihallgatásnak és kényszervallatásnak, hallhatjuk a nemritkán kilengő nimfomán uralkodónő panaszait (aki, mint egy jóslatból kiderül, másodszor is el fog vetélni) - mindezt a Szorokintól megszokott szellemes leírások formájában, melyekbe nemritkán vers- és dalrészletek, illetve kifejezetten lírai betétek ékelődnek (ilyenek például az álomleírások, valamint a drogos víziók leírásai; mondhatni jellemző, hogy a legdurvább dolgokat kapjuk meg a legszebben tálalva). Szintén jellemző szerzőnkre, hogy a nem lineáris regényalakítás közben egyszerre több műfaj és műnem jegyeit keveri rutinosan a különböző fejezetekben, a narráció többféle módját használja fel - mindez zavarkeltő is lehetne, de épp ez Szorokin talán legnagyobb erőssége: könnyeden mozog különböző nyelvi regiszterek között, de ez az eljárás nem rontja le szövegének koherenciáját.

Ha lehet, e regényben még émelyítőbben és még töményebben kapjuk kézhez a nagy orosz nemzeti giccs minden darabkáját, melyek ráadásul pontosan illeszkednek a totalitárius államberendezkedés diktálta életformához, a diktatúra cseppet sem szelíd rendjéhez. Az uralkodó feltétel nélküli, vallásos áhítattal átitatott szeretete keveredik a letartóztatástól vagy kivégzéstől való állandó félelemmel - talán ez a közös minden diktatúrában, hogy az ember akaratlanul is belső ellenséggé válhat. (A legmarkánsabb példa erre A levél című fejezet, melynek végén a levélíró nő a gyönyörű fehér Kremlről ír, majd több százszor leírja, hogy "bűnös vagyok", "bocsássatok meg" és így tovább.)

Oroszország ebben a negatív utópiában az igaz hit utolsó földje, melyet az épülő Nagy Orosz Fal segítségével kívánnak megvédeni minden külső rontástól, elsősorban a "romlott Nyugat" vívmányaitól. A Kékháj után ismét csak sok kínai szó és mondat van a szövegben, mi több, a kínai nyelv mint kötelező tantárgy szerepel az iskolai tantervben - ezzel épp csak sejtetni engedve az ott már tényként szereplő "háttér-információt": Szibéria nagy része előbb-utóbb kínai fennhatóság alá kerül(het).

És persze feltűnik a "Szó és Tett" embere, Oroszország szerelmese, a feltétlenül lojális Komjaga opricsnyik is, ám a kutyafejes autóból kilépő férfi rendesen rákúr az utolsó fejezet végén, miután már azt is megtudtuk, hogy az opricsnyina vezetőjét, a Papát letartóztatták. "Ne bontsd el a régi határt!" - szól a regény utolsó mondata egy Dosztojevszkij-parafrázis után ("A szeretet menti meg a világot, Komjaga, csak a szeretet!"); mi pedig aligha tudunk egyhamar kiszabadulni Szorokin cseles (szöveg)labirintusából, melynek nyelvi leleményeit kiváló fordításban élvezhetjük.

Fordította M. Nagy Miklós. Gondolat, 2009, 210 oldal, 2480 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.