könyv - Renée Fleming: A belső hang

Zene

A nagyszerű amerikai szoprán budapesti föllépésének időpontjára és tiszteletére jelent meg ez a gusztusosan adjusztált önéletrajzi kötet, amely csakúgy szép és okos, akárcsak méltán ünnepelt szerzője. "Egy énekes születik" - szól az alcím, ám a könyv jóval többet ad az operaénekesi karriertörténet korántsem érdektelen, de azért egykönnyen kiismerhető zsánerénél, a pályatársi nevek, operaházak és műcímek gazdag permutációját elősoroló önéletrajzi sablonnál.
A nagyszerû amerikai szoprán budapesti föllépésének idõpontjára és tiszteletére jelent meg ez a gusztusosan adjusztált önéletrajzi kötet, amely csakúgy szép és okos, akárcsak méltán ünnepelt szerzõje. "Egy énekes születik" - szól az alcím, ám a könyv jóval többet ad az operaénekesi karriertörténet korántsem érdektelen, de azért egykönnyen kiismerhetõ zsánerénél, a pályatársi nevek, operaházak és mûcímek gazdag permutációját elõsoroló önéletrajzi sablonnál. Így Fleming rokonszenvesen õszinte hangvételû munkája hosszában és széltében egyaránt informatív módon tekinti át az operaüzem mûködését: a pályakezdõ énekesek számára egyszerre remény- és vészterhes meghallgatásoktól és az elhagyhatatlan mesterkurzusoktól a nemzetközi média meghódításáig, a MET meghitt öltözõitõl a milánói Scala idegeket felõrlõ sárga szalonjáig. S ami még inkább egyedi erénye ennek a könyvnek, az Fleming jószerint tudományos igényû elemzése a helyes hangképzésrõl, saját, mûvészileg és financiális szempontból egyként olyannyira gyümölcsözõ, perfekt énekmódjának kimunkálásáról. Az operaáriákkal legfeljebb a zuhany alatt próbálkozó, fahangú laikus is érdeklõdéssel olvashatja ezeket a terjedelmes paszszusokat, melyek a lágy szájpadlástól a trapézizomig seregnyi porcika, fiziológiai adottság és eltanult technika összehangolásának komoly és áldozatos munkájáról mesélnek. A kötet megejtõen tiszta okosságát mindössze Várkonyi László fordításának néhány értelemzavaró botlása szeplõsíti valamelyest. Így például okkal bosszankodhatunk egy sort az "Undine írta tündérmese" fordulaton (hiszen Undine nem a szerzõje, hanem a címszereplõje a vízi tündér történetének), s persze az is nyilvánvaló, hogy Rómeó párja magyarul még akkor sem váltja Juliette-re a nevét, ha éppen Charles Gounod operájában énekel.

Fordította: Várkonyi László. Magyar Állami Operaház, 2011, 263 oldal, ármegjelölés nélkül

****

Figyelmébe ajánljuk