könyv - Renée Fleming: A belső hang

Zene

A nagyszerű amerikai szoprán budapesti föllépésének időpontjára és tiszteletére jelent meg ez a gusztusosan adjusztált önéletrajzi kötet, amely csakúgy szép és okos, akárcsak méltán ünnepelt szerzője. "Egy énekes születik" - szól az alcím, ám a könyv jóval többet ad az operaénekesi karriertörténet korántsem érdektelen, de azért egykönnyen kiismerhető zsánerénél, a pályatársi nevek, operaházak és műcímek gazdag permutációját elősoroló önéletrajzi sablonnál.
A nagyszerû amerikai szoprán budapesti föllépésének idõpontjára és tiszteletére jelent meg ez a gusztusosan adjusztált önéletrajzi kötet, amely csakúgy szép és okos, akárcsak méltán ünnepelt szerzõje. "Egy énekes születik" - szól az alcím, ám a könyv jóval többet ad az operaénekesi karriertörténet korántsem érdektelen, de azért egykönnyen kiismerhetõ zsánerénél, a pályatársi nevek, operaházak és mûcímek gazdag permutációját elõsoroló önéletrajzi sablonnál. Így Fleming rokonszenvesen õszinte hangvételû munkája hosszában és széltében egyaránt informatív módon tekinti át az operaüzem mûködését: a pályakezdõ énekesek számára egyszerre remény- és vészterhes meghallgatásoktól és az elhagyhatatlan mesterkurzusoktól a nemzetközi média meghódításáig, a MET meghitt öltözõitõl a milánói Scala idegeket felõrlõ sárga szalonjáig. S ami még inkább egyedi erénye ennek a könyvnek, az Fleming jószerint tudományos igényû elemzése a helyes hangképzésrõl, saját, mûvészileg és financiális szempontból egyként olyannyira gyümölcsözõ, perfekt énekmódjának kimunkálásáról. Az operaáriákkal legfeljebb a zuhany alatt próbálkozó, fahangú laikus is érdeklõdéssel olvashatja ezeket a terjedelmes paszszusokat, melyek a lágy szájpadlástól a trapézizomig seregnyi porcika, fiziológiai adottság és eltanult technika összehangolásának komoly és áldozatos munkájáról mesélnek. A kötet megejtõen tiszta okosságát mindössze Várkonyi László fordításának néhány értelemzavaró botlása szeplõsíti valamelyest. Így például okkal bosszankodhatunk egy sort az "Undine írta tündérmese" fordulaton (hiszen Undine nem a szerzõje, hanem a címszereplõje a vízi tündér történetének), s persze az is nyilvánvaló, hogy Rómeó párja magyarul még akkor sem váltja Juliette-re a nevét, ha éppen Charles Gounod operájában énekel.

Fordította: Várkonyi László. Magyar Állami Operaház, 2011, 263 oldal, ármegjelölés nélkül

****

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.