könyv - SIMONE DE BEAUVOIR: AMERIKAI SZERELEM

  • - karafiáth -
  • 2009. június 11.

Zene

Meglátni és megszeretni: giccsforgatókönyv, mégis ez történt Simone de Beauvoirral, amikor 1947 végén Chicagóban megismerkedett Nelson Algrennel. Különbözőbb embereket nem is lehet elképzelni.
Meglátni és megszeretni: giccsforgatókönyv, mégis ez történt Simone de Beauvoirral, amikor 1947 végén Chicagóban megismerkedett Nelson Algrennel. Különbözõbb embereket nem is lehet elképzelni. Beauvoir ekkor már világszerte egyre ismertebb filozófus és író, a párizsi tudós- és mûvészvilág meghatározó alakja (ráadásul Sartre élettársa), Nelson pedig egy játékszenvedéllyel megáldott hallgatag, elvonultan alkotó amerikai. A filozófusnõ, közel a negyvenhez, mégis belezuhan ebbe a szerelembe, melyet az óceán és a két gyökeresen más, egymáshoz közelíteni sem tudó életforma választ el egymástól. Maradnak hát a ritka találkozások és a tizenhét éven át tartó levelezés. A könyvben feltárul a komoly egzisztencialista másik arca, egy humoros, játékos, gyakran érzelgõs, mégis kemény és következetes nõ portréja. A párizsi mûvészvilág életébõl is érdekes képek villannak fel, többek között Vianról, Koestlerrõl, Chaplinrõl. A kötetben csupán az írónõ leveleit találjuk, Algrenéit (bár az örökös, Sylvie Le Bon de Beauvoir birtokában vannak) nem lehetett megjelentetni, csupán néhány lábjegyzetben értesülhetünk tartalmukról. Maradnak hát a kérdések, például a szakításról, hiszen Algren kétszer vetett véget kapcsolatuknak, és haláláig nem volt hajlandó beszélni róla.

A fordító, Szécsi Noémi remek munkát végzett. Megtartotta az írónõ döcögõ stílusát, nyelvi sutaságait (Beauvoirnak nyilván tanult nyelv volt az angol, tudása az évek folyamán - és ez is szépen tükrözõdik a magyarra ültetett szövegben - egyre tökéletesedett), miközben megtartja a levelek sokszor feltûnõ költõiségét. Letehetõ könyv, le is kell néha tenni, mert egyszerûen megfekszi a gyomrot a sok vallomás. Aztán elõ kell venni újra. És akkor úgy olvashatjuk a következõ sorokat, mintha mi is rég várt levelet kapnánk kézhez.

Fordította: Szécsi Noémi. Jaffa, 2009, 608 oldal, 3900 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.