könyv - SIMONE DE BEAUVOIR: AMERIKAI SZERELEM

  • - karafiáth -
  • 2009. június 11.

Zene

Meglátni és megszeretni: giccsforgatókönyv, mégis ez történt Simone de Beauvoirral, amikor 1947 végén Chicagóban megismerkedett Nelson Algrennel. Különbözőbb embereket nem is lehet elképzelni.
Meglátni és megszeretni: giccsforgatókönyv, mégis ez történt Simone de Beauvoirral, amikor 1947 végén Chicagóban megismerkedett Nelson Algrennel. Különbözõbb embereket nem is lehet elképzelni. Beauvoir ekkor már világszerte egyre ismertebb filozófus és író, a párizsi tudós- és mûvészvilág meghatározó alakja (ráadásul Sartre élettársa), Nelson pedig egy játékszenvedéllyel megáldott hallgatag, elvonultan alkotó amerikai. A filozófusnõ, közel a negyvenhez, mégis belezuhan ebbe a szerelembe, melyet az óceán és a két gyökeresen más, egymáshoz közelíteni sem tudó életforma választ el egymástól. Maradnak hát a ritka találkozások és a tizenhét éven át tartó levelezés. A könyvben feltárul a komoly egzisztencialista másik arca, egy humoros, játékos, gyakran érzelgõs, mégis kemény és következetes nõ portréja. A párizsi mûvészvilág életébõl is érdekes képek villannak fel, többek között Vianról, Koestlerrõl, Chaplinrõl. A kötetben csupán az írónõ leveleit találjuk, Algrenéit (bár az örökös, Sylvie Le Bon de Beauvoir birtokában vannak) nem lehetett megjelentetni, csupán néhány lábjegyzetben értesülhetünk tartalmukról. Maradnak hát a kérdések, például a szakításról, hiszen Algren kétszer vetett véget kapcsolatuknak, és haláláig nem volt hajlandó beszélni róla.

A fordító, Szécsi Noémi remek munkát végzett. Megtartotta az írónõ döcögõ stílusát, nyelvi sutaságait (Beauvoirnak nyilván tanult nyelv volt az angol, tudása az évek folyamán - és ez is szépen tükrözõdik a magyarra ültetett szövegben - egyre tökéletesedett), miközben megtartja a levelek sokszor feltûnõ költõiségét. Letehetõ könyv, le is kell néha tenni, mert egyszerûen megfekszi a gyomrot a sok vallomás. Aztán elõ kell venni újra. És akkor úgy olvashatjuk a következõ sorokat, mintha mi is rég várt levelet kapnánk kézhez.

Fordította: Szécsi Noémi. Jaffa, 2009, 608 oldal, 3900 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.