könyv - TAKESHI KITANO: FIÚ

  • - kg -
  • 2009. május 14.

Zene

Takeshi Kitano megannyi kreatív és megélhetési elfoglaltsága közül nálunk a filmrendezői és a színészi a legismertebb, földijei azonban akkor se vonnák fel a szemöldöküket, ha talkshow-házigazdaként vagy tévés műsorvezetőként konferálnák fel a mi rendezőnket. Kitano íróként sem ma kezdte a pályát, s bár a Fiú című novelláskötete révén aligha látunk rá a teljes írói életműre, még mindig beljebb vagyunk, mint például a festő vagy a sztepptáncos Kitano megismerésében.
Takeshi Kitano megannyi kreatív és megélhetési elfoglaltsága közül nálunk a filmrendezõi és a színészi a legismertebb, földijei azonban akkor se vonnák fel a szemöldöküket, ha talkshow-házigazdaként vagy tévés mûsorvezetõként konferálnák fel a mi rendezõnket. Kitano íróként sem ma kezdte a pályát, s bár a Fiú címû novelláskötete révén aligha látunk rá a teljes írói életmûre, még mindig beljebb vagyunk, mint például a festõ vagy a sztepptáncos Kitano megismerésében. És hogy mennyire is vagyunk beljebb: pontosan három, írói könnyûkezûséget sejtetõ novellával, melyek mindegyike egy-egy kamaszkori történetet vezet végig az elbeszélõ szál erõs kézbentartásával. Ami már néhány sor után is világos: nem az írói babérokra törõ filmessel, hanem az egyébként filmesként is dolgozó íróval van dolgunk, aki nemcsak flottul beszéli a kamasznyelvet, de kellõ ökonómiával képes körülírni kamaszhõsei jellemformáló élményeit. Megmunkáltságukat tekintve nívósan karbantartott történetek ezek: míg alant illedelmesen lüktet a dráma, fentebb magától értetõdõen bonyolódik a cselekmény. Ha a filmes Kitanót keressük a sorok között - és ez a szerzõ hazai beágyazottságát tekintve adja magát -, valószínûleg hiányérzetet keltenek e rövid történetek, amelyek a filmes szélsõségek helyett inkább csak egy-egy hangulatot hagynak hátra, mintha visszanézve maguk a szereplõk is csak ennyit mondanának: hát igen, ilyen kicsiségen múlik minden: egy futóversenyen, egy csillagvizsgálattal töltött estén vagy egy idegenbe tett, kamaszkori utazáson. Kitano még írni is tud - ez aztán már sok a jóból!

Fordította: Lázár Júlia. Scolar, 2009, 140 oldal, 2495 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.