könyv - TAKESHI KITANO: FIÚ

  • - kg -
  • 2009. május 14.

Zene

Takeshi Kitano megannyi kreatív és megélhetési elfoglaltsága közül nálunk a filmrendezői és a színészi a legismertebb, földijei azonban akkor se vonnák fel a szemöldöküket, ha talkshow-házigazdaként vagy tévés műsorvezetőként konferálnák fel a mi rendezőnket. Kitano íróként sem ma kezdte a pályát, s bár a Fiú című novelláskötete révén aligha látunk rá a teljes írói életműre, még mindig beljebb vagyunk, mint például a festő vagy a sztepptáncos Kitano megismerésében.
Takeshi Kitano megannyi kreatív és megélhetési elfoglaltsága közül nálunk a filmrendezõi és a színészi a legismertebb, földijei azonban akkor se vonnák fel a szemöldöküket, ha talkshow-házigazdaként vagy tévés mûsorvezetõként konferálnák fel a mi rendezõnket. Kitano íróként sem ma kezdte a pályát, s bár a Fiú címû novelláskötete révén aligha látunk rá a teljes írói életmûre, még mindig beljebb vagyunk, mint például a festõ vagy a sztepptáncos Kitano megismerésében. És hogy mennyire is vagyunk beljebb: pontosan három, írói könnyûkezûséget sejtetõ novellával, melyek mindegyike egy-egy kamaszkori történetet vezet végig az elbeszélõ szál erõs kézbentartásával. Ami már néhány sor után is világos: nem az írói babérokra törõ filmessel, hanem az egyébként filmesként is dolgozó íróval van dolgunk, aki nemcsak flottul beszéli a kamasznyelvet, de kellõ ökonómiával képes körülírni kamaszhõsei jellemformáló élményeit. Megmunkáltságukat tekintve nívósan karbantartott történetek ezek: míg alant illedelmesen lüktet a dráma, fentebb magától értetõdõen bonyolódik a cselekmény. Ha a filmes Kitanót keressük a sorok között - és ez a szerzõ hazai beágyazottságát tekintve adja magát -, valószínûleg hiányérzetet keltenek e rövid történetek, amelyek a filmes szélsõségek helyett inkább csak egy-egy hangulatot hagynak hátra, mintha visszanézve maguk a szereplõk is csak ennyit mondanának: hát igen, ilyen kicsiségen múlik minden: egy futóversenyen, egy csillagvizsgálattal töltött estén vagy egy idegenbe tett, kamaszkori utazáson. Kitano még írni is tud - ez aztán már sok a jóból!

Fordította: Lázár Júlia. Scolar, 2009, 140 oldal, 2495 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.