könyv - TOBY YOUNG: HOGYAN VESZÍTSÜK EL BARÁTAINKAT ÉS LEGYÜNK MAGÁNYOSAK

  • - köves -
  • 2009. október 8.

Zene

Ritka eset, hogy ugyanaz a cégbirodalom két sikerkönyvben is főszereplő legyen, az elitmagazinokat megjelentető Condé Nast kiadóval azonban ez esett meg. Lauren Weisberger, ha burkoltan is, de a Vogue gyakornokaként elszenvedett kalandjait örökítette meg Az ördög Pradát visel című filmet ihlető regényében, s házon belüli élményeit írta meg a brit vendégmunkás, Toby Young is.
Ritka eset, hogy ugyanaz a cégbirodalom két sikerkönyvben is fõszereplõ legyen, az elitmagazinokat megjelentetõ Condé Nast kiadóval azonban ez esett meg. Lauren Weisberger, ha burkoltan is, de a Vogue gyakornokaként elszenvedett kalandjait örökítette meg Az ördög Pradát visel címû filmet ihletõ regényében, s házon belüli élményeit írta meg a brit vendégmunkás, Toby Young is. Mr. Young is ugyanazon a manhattani felvonón közlekedett, mint Ms. Weisberger, csakhogy õ a Vanity Fair emeletén szállt ki, s már a liftben mindenféle politikai inkorrektséget elkövetett. Young számos kellemetlen (ám felettébb olvasóbarát) tulajdonsága közül az egyik, hogy akit csak jogi következmények nélkül nevén nevezhet, azt nevén is nevezi, a másik pedig, hogy nem rest saját jellembéli gyengeségeirõl is számot adni. Az elõbbinek egy személyeskedõ vállalati riportot köszönhetünk a gazdagokból és szépekbõl és az õ PR-osaikból élõ magazin belvilágáról, a másiknak meg egy Nick Hornby-stílusú férfivallomást. Young jól hozza a kopaszodó férfiak hornbys panaszait, de nem elég jól ahhoz, hogy összes csajozási balsikerét ezúton beszélje ki; amikor viszont a celebújságírás koronás fõirõl ír, az kellemesen pimaszkodó bulvárzsurnalizmus, még ha az angol- amerikai kulturális különbségek és társadalmi összefüggések okoskodó boncolgatásával ennél valamivel többnek is akar látszani. Youngnak megvan a magához való iróniája, de másokkal szemben kevésbé megengedõ a humora: könnyed kis leszámolás ez a könyv, mellyel a szerzõ visszakapaszkodott a VIP-páholyba.

Fordította: Pocsai Zsuzsa. Cartaphilus, 2009, 364 oldal, 3990 Ft

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.