Könyv: Hétköznapi katarzis (Bányai Miklós: Malebox Narcisticus)

  • K. Róbert
  • 1998. július 16.

Zene

Ritkán hallani olyan esetről, hogy valaki ötvenévesen fogja magát, és mindenféle előzmény nélkül ír egy regényt. Bányai Miklós ezt tette, mi több: könyvét még ki is adták. A borító mindenesetre jól mutat, Magritte tükörbe néző férfija van rajta, az, aki magát látja hátulról. Ezt csak azért írom, mert ez a legérdekesebb a könyvben.

Ritkán hallani olyan esetről, hogy valaki ötvenévesen fogja magát, és mindenféle előzmény nélkül ír egy regényt. Bányai Miklós ezt tette, mi több: könyvét még ki is adták. A borító mindenesetre jól mutat, Magritte tükörbe néző férfija van rajta, az, aki magát látja hátulról. Ezt csak azért írom, mert ez a legérdekesebb a könyvben.

A főhős egy Malebox Narcisticus nevű pszichés betegségben szenved. A jól hangzó személyiségkór tünetei: az empátia teljes hiánya, állandó kielégületlenségérzés, sikerhajszolás, hullámzó kedélyállapot, az egóba való teljes visszahúzódás. Pedig a negyvenöt éves magyar férfi a hétköznapok hőse, keresett pénzügyi szakember, sikeres üzletember, szakmai tanácsai nyomán állítólag egész nagyvállalatok alakultak át a rendszerváltás éveiben. Papírforma szerint legalább egy kicsinyke elégedettséget kellene éreznie. De nem érez. A névtelen hős ugyanis elvált, van egy szeretője, aki korábban a titkárnője volt, s mostanában úgy érzi, érzelmi élete zátonyra futott. Pszichológusa szerint azért, mert elkövette a legnagyobb hibát, amit csak férfi egy nővel elkövethet: teljesen kiadta magát, nem titkolta el belső gyengeségét, s odalett varázsa. Szeretője már nem csupán erős, határozott, mindent legyőző, intellektuális hímnek látta, hanem érzelmesnek, sőt érzelgősnek. Minden bizonnyal emiatt halódik a kapcsolata a szeretőjével. A pszichológus azt is megállapította, hogy túl sokat foglalkozik önmagával, képességeit, teljesítményét irreálisan felnagyítja, problémáit meg különlegesnek érzi. Aggasztja mások véleménye, a kritikára kiábrándulás, vereségélmény vagy közömbösség a válasz, sokszor kifejezett dühöt, megalázottságot, szégyent vagy teljes ürességet érez. S mindez nagyon nem normális úgy mentálisan.

A főhős egyébként a tükör előtt áll bermudanadrágban, reggae zenére mozog, és a könyv elejétől a végéig, egyfolytában saját életén gondolkodik. Feltolulnak az emlékek élete első nőjéről, akit aztán feleségül vett. Szeretőjéről, akinek egy titokzatos harmadik személy rendszeresen rózsát küld, s a virágot mindig autója ablaktörlője alá illeszti. Külföldi kiküldetéseiről, amikor nagyokat telefonált haza a szeretőjének. Meg arról, hogy milyen jópofa ötlet volt, hogy szeretkezéseik gyakoriságát grafikusan ábrázolta az idő függvényében.

Szóval egy hétköznapi magyar polgár mások számára teljesen érdektelen emlékei 190 oldalon keresztül, ami a pszichés zavart figyelembe véve, végül is tolerálható.

Pszichológusoknak, családterapeutáknak és időmilliomosoknak kifejezetten ajánlott.

K. Róbert

Palatinus Könyvek, 1998, 190 oldal, 860 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A magyar tehetséggondozó, ahol másképpen néznek a tinédzserekre

A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.