Ritkán hallani olyan esetről, hogy valaki ötvenévesen fogja magát, és mindenféle előzmény nélkül ír egy regényt. Bányai Miklós ezt tette, mi több: könyvét még ki is adták. A borító mindenesetre jól mutat, Magritte tükörbe néző férfija van rajta, az, aki magát látja hátulról. Ezt csak azért írom, mert ez a legérdekesebb a könyvben.
A főhős egy Malebox Narcisticus nevű pszichés betegségben szenved. A jól hangzó személyiségkór tünetei: az empátia teljes hiánya, állandó kielégületlenségérzés, sikerhajszolás, hullámzó kedélyállapot, az egóba való teljes visszahúzódás. Pedig a negyvenöt éves magyar férfi a hétköznapok hőse, keresett pénzügyi szakember, sikeres üzletember, szakmai tanácsai nyomán állítólag egész nagyvállalatok alakultak át a rendszerváltás éveiben. Papírforma szerint legalább egy kicsinyke elégedettséget kellene éreznie. De nem érez. A névtelen hős ugyanis elvált, van egy szeretője, aki korábban a titkárnője volt, s mostanában úgy érzi, érzelmi élete zátonyra futott. Pszichológusa szerint azért, mert elkövette a legnagyobb hibát, amit csak férfi egy nővel elkövethet: teljesen kiadta magát, nem titkolta el belső gyengeségét, s odalett varázsa. Szeretője már nem csupán erős, határozott, mindent legyőző, intellektuális hímnek látta, hanem érzelmesnek, sőt érzelgősnek. Minden bizonnyal emiatt halódik a kapcsolata a szeretőjével. A pszichológus azt is megállapította, hogy túl sokat foglalkozik önmagával, képességeit, teljesítményét irreálisan felnagyítja, problémáit meg különlegesnek érzi. Aggasztja mások véleménye, a kritikára kiábrándulás, vereségélmény vagy közömbösség a válasz, sokszor kifejezett dühöt, megalázottságot, szégyent vagy teljes ürességet érez. S mindez nagyon nem normális úgy mentálisan.
A főhős egyébként a tükör előtt áll bermudanadrágban, reggae zenére mozog, és a könyv elejétől a végéig, egyfolytában saját életén gondolkodik. Feltolulnak az emlékek élete első nőjéről, akit aztán feleségül vett. Szeretőjéről, akinek egy titokzatos harmadik személy rendszeresen rózsát küld, s a virágot mindig autója ablaktörlője alá illeszti. Külföldi kiküldetéseiről, amikor nagyokat telefonált haza a szeretőjének. Meg arról, hogy milyen jópofa ötlet volt, hogy szeretkezéseik gyakoriságát grafikusan ábrázolta az idő függvényében.
Szóval egy hétköznapi magyar polgár mások számára teljesen érdektelen emlékei 190 oldalon keresztül, ami a pszichés zavart figyelembe véve, végül is tolerálható.
Pszichológusoknak, családterapeutáknak és időmilliomosoknak kifejezetten ajánlott.
K. Róbert
Palatinus Könyvek, 1998, 190 oldal, 860 Ft