Könyv: Hétköznapi katarzis (Bányai Miklós: Malebox Narcisticus)

  • K. Róbert
  • 1998. július 16.

Zene

Ritkán hallani olyan esetről, hogy valaki ötvenévesen fogja magát, és mindenféle előzmény nélkül ír egy regényt. Bányai Miklós ezt tette, mi több: könyvét még ki is adták. A borító mindenesetre jól mutat, Magritte tükörbe néző férfija van rajta, az, aki magát látja hátulról. Ezt csak azért írom, mert ez a legérdekesebb a könyvben.

Ritkán hallani olyan esetről, hogy valaki ötvenévesen fogja magát, és mindenféle előzmény nélkül ír egy regényt. Bányai Miklós ezt tette, mi több: könyvét még ki is adták. A borító mindenesetre jól mutat, Magritte tükörbe néző férfija van rajta, az, aki magát látja hátulról. Ezt csak azért írom, mert ez a legérdekesebb a könyvben.

A főhős egy Malebox Narcisticus nevű pszichés betegségben szenved. A jól hangzó személyiségkór tünetei: az empátia teljes hiánya, állandó kielégületlenségérzés, sikerhajszolás, hullámzó kedélyállapot, az egóba való teljes visszahúzódás. Pedig a negyvenöt éves magyar férfi a hétköznapok hőse, keresett pénzügyi szakember, sikeres üzletember, szakmai tanácsai nyomán állítólag egész nagyvállalatok alakultak át a rendszerváltás éveiben. Papírforma szerint legalább egy kicsinyke elégedettséget kellene éreznie. De nem érez. A névtelen hős ugyanis elvált, van egy szeretője, aki korábban a titkárnője volt, s mostanában úgy érzi, érzelmi élete zátonyra futott. Pszichológusa szerint azért, mert elkövette a legnagyobb hibát, amit csak férfi egy nővel elkövethet: teljesen kiadta magát, nem titkolta el belső gyengeségét, s odalett varázsa. Szeretője már nem csupán erős, határozott, mindent legyőző, intellektuális hímnek látta, hanem érzelmesnek, sőt érzelgősnek. Minden bizonnyal emiatt halódik a kapcsolata a szeretőjével. A pszichológus azt is megállapította, hogy túl sokat foglalkozik önmagával, képességeit, teljesítményét irreálisan felnagyítja, problémáit meg különlegesnek érzi. Aggasztja mások véleménye, a kritikára kiábrándulás, vereségélmény vagy közömbösség a válasz, sokszor kifejezett dühöt, megalázottságot, szégyent vagy teljes ürességet érez. S mindez nagyon nem normális úgy mentálisan.

A főhős egyébként a tükör előtt áll bermudanadrágban, reggae zenére mozog, és a könyv elejétől a végéig, egyfolytában saját életén gondolkodik. Feltolulnak az emlékek élete első nőjéről, akit aztán feleségül vett. Szeretőjéről, akinek egy titokzatos harmadik személy rendszeresen rózsát küld, s a virágot mindig autója ablaktörlője alá illeszti. Külföldi kiküldetéseiről, amikor nagyokat telefonált haza a szeretőjének. Meg arról, hogy milyen jópofa ötlet volt, hogy szeretkezéseik gyakoriságát grafikusan ábrázolta az idő függvényében.

Szóval egy hétköznapi magyar polgár mások számára teljesen érdektelen emlékei 190 oldalon keresztül, ami a pszichés zavart figyelembe véve, végül is tolerálható.

Pszichológusoknak, családterapeutáknak és időmilliomosoknak kifejezetten ajánlott.

K. Róbert

Palatinus Könyvek, 1998, 190 oldal, 860 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.