Könyv: Negyedszázad versei (Fürjes Péter: arc hátraarc)

Zene

Fürjes Pétert ne keressük az Új Magyar Irodalmi Lexikonban. Se folyóiratok tartalomjegyzékében.

1972-ben mutatta be a Kortárs, szerkesztette és írta a pesti bölcsészkaron az "ős"-Jelenlétet. Szerepelt az 1976-os (!) Add tovább! antológiában három verssel.

A többi néma csend. S most megszólalt e néma tartomány. A kötet "alcíme": Versek 1970-1995. Három ciklus: a nyersfény kép élességállítgatásai után a pontos nagyítás, végül az őrizetlen határban elkészül az önarckép. rányitható egy arc - / egy szem svájcból / a megszögelt disznóól mellől - így kezdődik a könyv a címadó versben, s a kötetzárlat: asztaltól fölállok. megyek / megszögelem a disznóólat. A kamera körbejárt, visszatért az eredeti helyszínhez.

A könyvben premier planok (Kosztolányi, Arc poetica, józsef attila., tábori lap, Az, aki) és second planok (Arc, hátraarc, távolodó, mellékdal, Évszak nélküli, Befejezetlen zsoltár) között a nagy versek total planjai (tengerfa, Az utószó születése, nagyítás, In memoriam H. L.). Sok remek mű mellett ez utóbbi remekmű.

Fürjes jól érzi a cikluszárásokat, néha kevésbé a versbefejezést (Befejezetlen zsoltár, mellékdal, Évszak nélküli). Jellemző, hogy utóbbi vers címe 1976-ban még Feltámadás helyett, s így kezdődik: Iszonyú volt ez az ősz! Most a kötetben: Évszak nélküli ősz! Meg is húzta a verset - szerencsésen. Fürjes megszabadult a retorikus fordulatoktól, az üres metaforáktól - persze nem szabadulhatott a képektől, a (már-már kényszeres, mániás) rímektől, nem átall strófákat írni, és olyannyira érzi a ritmust, hogy spirituálét ütemez, bluest Itemez, dalt ír ad notam vangelisz. Verseinek nem szövegkörnyezete - levegője van (ó, a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek szűk levegője!), és olyan idejétmúlt szavak jutnak eszünkbe: szép, fájdalmas, katarzis (sic!). S vajon mit jelentenek ma ezek a szavak: ladányi mihály, chile, frontfejtés, májuselseje?! három kegyelmet késtem - írja Fürjes. Mert lehetett volna József Attila és Ladányi Mihály nyomán proletárköltő (s akkor ma tizenkettedik köteténél tart - tizenkettő egy tucat). Lehetett volna Nagy László nyomán nagy népi költő a kicsik között. S lehetett volna politikai költő Petri György mellett, míg el nem viszi a politikai. De nem lett, mert kegyelem csak egy van, s lőn Isten kegyelméből költő. Most, hogy a könyv megjelent, Istenen kívül ezt többen is megtapasztalhatják.

Fürjes könyve valóban egy élet műve, de talán nem az életműve. A könyv mottója: "Kiben nagy rettegés, nagy sok gondolkodás: rövid annak élete", s Fürjesnél csak akkor írassék vers, ha szükséges, de kétezerig van még néhány (szűk) évünk, aztán kezdődhet újabb évezred. A könyv utolsó versének címe: aureliano buendía ezredes utolsó jegyzeteiből. Ne legyen ez az utolsó vers, az ezredes talán leül még az asztal mellé. A mű kész, a disznóól megszögelve, odakint fölsorakozott a lesipuskás negyedszázad.

Sajó László

Kávé Kiadó, 1996, 73 oldal, 330 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.