1996-ban a legnépszerűbb férfinév a Dávid, szorosan a nyomában Dániel, aztán Tamás, kinek népszerűsége csökken. Nyomul Bence és Márk, hanyatlanak a valaha nagyok: László, István, János, Csaba, Zsolt, Gyula, Béla, Árpád. Régi dics, ős, égünk. A rajzfilmhős Krisztofer erős hajrát nyitott, Kevin vele tart. A férfiak mezőnye kiegyensúlyozott, Péter kicsit visszaesett, az óhmagyar négyest (Imre, Mihály, Miklós, György) lekörözik az új titánok: Levente, Marcell, Alex, Erik. Egyébként semmi rendkívüli.
Nem úgy a nőknél.
Vezet, ó jaj, Alexandra, mögötte, jaj, jaj, Vivien. Tör előre Dóra, Nikolett, Fanni, Anna, Klaudia, Réka, Kitti. Katalin, Erzsébet, Annamária, Zsuzsanna jogara leeresztve, új királynők támadnak hátulról: Dzsenifer, Lili, Szimonetta. Mária leszakadt, Ivett tartja magát.
A névsorolvasás, udvariatlanul, a fiúkkal kezdődik, folytassuk a leányokkal, izgalmasabbak, náluk a több új keletű névadás: Hófehérke (lásd a fiúknál: Vidor), Hóvirág, Gyöngyvirág, Rozmarin, Tűzvirág, itt az egész füvészkert, már csak Filoxéra hiányzik. Van viszont Filoméla, Dzsesszika, Imodzsen, kedvencem: Dzsenifer, Dzsenet. Sok halandzsa. A névsor végén a hármas ikrek: Zsaklin, Zsorzsett, Zsüliett (fiú tesó: Zsakett). A lejáratott Xéniával csak Xavéria mer egy lapon mutatkozni. Új ebédhez szól a régi nóta: Éda, Effi, Jetta, Órália, Jutta, Nádja, Tánya, Lida, Titanilla, gyertek vacsorálni.
A fiúknál Régi Magyar Szórványos Nevek: a névnemzeti Bacsó, Bajnok, Balár, Kaplony, Kurszán, Vajk, aztán a Holt Kelták Társasága: Ildefonz, Ditmár, Dagobert (bácsi). Csupán néhány új (undok) fiú: Harri, Zserald, Rokkó.
Pusztul a magyar, név, három gyerek az ajánlott, a könyv csak a névnapokat ajánlja, a neveket nem (elődje, a Ladó ezt is megtette, már a tipográfiával - kövér, félkövér - is segítve a tisztelt szülőket). Mindenki olyan nevet ad, amilyet akar (meg ami benne van a ladóbíróban, vagy külön kérvényez). A lényeg: a magyar helyesírással, kiejtéssel megfelelő forma, na, ebből lesznek a botrányok, nem vagyok én egy bunkó, tudom, hogy Jennifernek írják, az anyakönyvbe is! Két szülő összehajol, lapok surrognak, névmágia, életük fontos, legfontosabb tette, legyen a neved mától kezdve kukoricajános, avagy csak ráböknek, itt nyíltál ki, Patony. És nem törődnek az előzményekkel, családnév, ilyesmi, és születik sok Fekete Mercédesz, Erdei Farkas, Tisza Virág, Kemény Szilárd, Kasza Blanka. Nem is kéne semmi megkötés, névkánon, adjunk nevet, mint az indiánok: Hosszú Alkony, Hosszú Karaj, Rövid Sarok, Használati Útmutató, Zselézett Kötőtű. Ami Az Eszedbe Jut. És akkor nincs akadémikus vita, 1522 Alexandra, lőn sok-sok egyedüli példány.
Én világ, életemben Sándor Károly szerettem volna lenni, legalábbis Raul, vagy ha nem, hát Üdvöske. De nem lettem, mert. Az lánynév. Ezért sem lehetek Zseni.
Csuklómon már a nevem, ásítozom a borítón, vagy üvöltök, nem mindegy, milyen névre, hallgatok.
D. Zseni Feri
Vince Kiadó, 1998, 261 oldal, 950 Ft
