Kezdem a legfrissebbel, a tavalyi év vége felé jelent meg, ezt lapozgatom kávé mellett. (Tejes)kávészín lapok, ahogy kell, bár én feketén szeretem,
cukor nélkül
E könyv nem keserű, nem siratja a kávéházakat; nem nosztalgikusan édeskés, nem busong régi korok kávéházainak mai halovány árnyain - akár a békebeli főpincérek, írói tudják a szakmát, a könyv tárgyilagos (Bibliográfia, Képjegyzék, Vendéglátóhelyek mutatója, Névmutató, kéznél minden, akárha egy jól terített asztalon), elegáns, udvarias az olvasóval, nem zúdítja nyakába a kávéirodalom teli kancsóját, picikét tölt, olvassuk lassan, pincérek a háttérbe húzódnak, tapintatosan. Csupán a rövidke Beköszöntőben jelennek meg, fölveszik a rendelést, igen, lesz Egy kis történet, kávéház-történelem, módjával, nem ám hosszú kávé (Hosszú lére eresztett kis fekete, a könyv végén található Kávéházi kisszótár meghatározása, de még nem tartunk ott). Ezután jönne a könyv sűreje, a főital, az irodalmi Szöveggyűjtemény (a kötet alcíme: Irodalom a kávéházban - kávéház az irodalomban, nota bene a belső címlapon a sorrend fordított, játék a mondatokkal, avagy kis kávépötty a fehér abroszon, akár az előforduló sajtóhibáké - kellemetlenkedés ennyi, én itt vendég vagyok). A törzsanyag címe Az asztaltársaság, törzsasztal, körülötte a magyar irodalom Zrínyitől kedvenc kommunista költőmig, Ladányi Mihályig. Idézek a két költőtől, irodalom. Zrínyi: Vánkosokra ketten ottan leülének, / Egymás közt sok dologrol beszélgetének. / Kávét kicsin fincsánból hörpögetének. / Osztán az után vacsorát is evének. (Szigeti veszedelem [!]). Ladányi: Kávéház, / a nikkel tehén / szétvetett lábakkal ácsorog pultodon. / Csecséből / feketén csordogál az izgalom. Természetesen itt is Petőfi a listavezető, hét szemelvénnyel, leszakadva követi Krúdy és Kosztolányi (5-5), aztán Heltai Jenő és Karinthy Frigyes (4-4). A kávéházi borzas (Ady gúnyneve 1910 körül - kávéházi kisszótár) két írással épp csak átsiet a kávéházon, akár egy sétáló vendég (kávéházi kisszótár). Bevallom, a könyv eme része nem hozott izgalomba, mint egy jó fekete - sok és kevés is, akár egy nagy barna (Nagy adag, tejjel vagy tejszínnel kevert feketekávé - lelőhelyet nem mondom). Részletek, ízelítők, ismert és kevésbé ismert szövegek. Még három ilyen összeállítást lehetne csinálni, ezt a szerzők mondták a rádióban. Nem vagyok telhetetlen, várom az újabb antológiákat, aztán a Nagy Kávékönyvet.
A kávé, a könyv a vége felé sűrűsödik meg, nem ám zacc, esszencia
a csésze alján,
könyv végén: a Kávéházi kislexikon, s különösen a Kávéházi kisszótár, de sajnos még mindig nem tartunk ott.
A Budapesti Negyed összeállítása, A budapesti kávéházak listája 1912-ből 322 kávéházat tartalmaz, s ez még nem éri el a közkeletűvé vált félezres számot. Csak úgy, hangulatkeltésként néhány beszélő (zenés, mesébe illő) nevű: Aeroplan, Erzsébettéri KIOSZK, Football, Gráf-féle Közvágóhíd (a vendégeket, különösen az írókat meg- és levágták), Özv. Hackspacher Mihályné (mármint kávéháza), Hazám, Hazánk, Himnusz, Józsi, Magyar Cigányzenész Otthon, Nyugoti, Rákosi (Gyula, de nem a footballista), Walesi bar (így, javaslom új, alternatív stb. helynévnek). Az Irodalmi kávéházak... kislexikona alig ötvenet mutat be az ötszázból (lévén nem mind irodalmi, sőt kávéház), röviden néhány híresebbet (Centrál, Kemnitzer, New-York, így, kötőjellel, ahogy az épületen elhelyezett emléktáblán áll, Philadelphia, Pilvax) részletesebben. (A Budapesti Negyed külön tanulmányt szentel az Abbázia, a Centrál, a Japán, a "Newyork", ott így, a Philadelphia kávéháznak, a Kávéház-sirató is sűrű könnyeket hullajt érettük.) Csak azt nézzük meg, mivé levének, tanulságos. Még (már) azoknak a legjobb, amely kávéházakat lebontottak (Erzsébet-híd kávéház, így, kötőjellel, hol volt még akkor az úly hejesírás!, Fiume, Kemnitzer, Korona, Paradicsom, Philadelphia, Zrínyi, merthogy kávéháza is volt a költőnek). Ma bank (Abbázia), Írók Könyvesboltja, még szép (Japán), Gourmand eszpresszó, lehetne rosszabb is (Magyar Világ), Múzeum, és "kávéház" (Múzeum), étterem és söröző (Pilvax), Burger King (Savoy), McDonald´s (Simplon). A felsorolás végére hagytam a Centrált, mert. Erky Edit oly szépen siratja el, ám a (már csak volt) tulaj kecsegtet, "adott esetben csak le kell csavarozni a műanyagot", és föltűnik "az eredeti mintájára felújított falambéria". Maj´nem, mint az eredeti. Az Irodalmi kávéházak... már óvatosan ujjong: a legújabb hírek a kávéház újjászületéséről szólnak. Ez oly szép, hogy. Pedig, lehet, a Magyar Kávéház Alapítvány célja, hogy az ötvenévi kényszerszünet után ismét meghonosítsa Budapesten és az országban e tágas intézményeket (nem a kántekicsikkent). Sárossi Bogáta (úgy látszik, jól érzik magukat a Nők a kávéházban - cikluscím a Budapesti Negyedből; a könyvek szerzőinek "kétharmada" nő, az egyik legszebb, mert szubjektív tanulmányt Saly Noémi írta, s ő az Irodalmi kávéházak... lektora. Asszonykám, adj egy kis kimenőt? ... Törzskávéházamból zenés kávéházba?) a Budapesti Negyedben csatlakozik Erky Edithez, könnyein át ábrándképet lát. Egy olyan város képe, melyben lehetséges lesz az, amire ma még kevés a remény. Egy olyan Budapesté, ahol újra nyithat a Centrál. Fantáziálok én is, kvázi-kávéházak, cukrászdák (Művész, Lukács), kávézók vendége, ülök a Gilde söröző ablakában, az Egyetemi Könyvtárra látni, mely könyvtár arról híres, hogy a Centrál ablakából, törzsasztala mellől rálátott Karinthy. A "Centrál" pár lépés, játékautomaták már kidobva, a ruhabolt is elköltözik, mondják. Lehet, hogy lehet?
Végén a könyvnek az aromája,
az utolsó korty
a legjobb, pedig csak kies melléklet a Kávéházi kisszótár. Fantáziám kalandozó, kaland az élet, gyerünk. Ülök a Centriben (A Centrál kávéház beceneve), intek a pincérnek, aki nem egy pintyő (Zugkávéház pincére), kérek egy bialógot (Kávéházi feketekávé a pesti argóban), elvégre nem vagyok egy olyanféle almavári-babári (Kávéházi vendég, aki nem fogyaszt). Nem érdekel a biribics (Pörgettyűs kártyás szerencsejáték), fogom a farkasbotot (A biliárddákó kezdeti formája), Kőbánya! (Felkiáltás a biliárdjátékban szerencsés lökéskor). Megnézem a kacsintónőt (A kasszírnőket nevezték így tréfásan), ám visszamegyek az én kis feketémhez (Erős, zamatos, forró feketekávé kis porcelán csészében). Mást nem fogyasztok, néger (Kispénzű kávéházi vendég, aki csak feketét rendel) vagyok. Pedig meginnék egy krahedlit (Üdítő szénsavas ital). Nézek ki az ablakon, szandolin (Magában üldögélő vendég). Kérek a pikolótól (Pincérfiú) kutyanyelvet (Jegyzetelésre alkalmas, cégjelzéses blokkpapír), és megírom ezt itt.
Aztán a csálinger (Fizetőpincér) éberségét kijátszva távozom, még odaszólok a zenekarnak, szintén zenész (...távozáskor illett a muzsikusok tányérjába dobni valami pénzt. Ha kolléga volt a távozó vendég, ennek a "jelszónak" a bemondásával bújt ki a fizetés alól).
Találkozzunk kétezerben a Centrálban!
Almaváry-Babáry Kávéházy Konrád
Erky Edit: Kávéház-sirató. Törzshelyek, írók, műhelyek, Officina Nova, Budapest, 1995, 174 oldal, 590 Ft
Budapesti Negyed 1996/2-3. Bu-dapest, a kávéváros, Budapest Főváros Levéltára, 319 oldal, 600 Ft
Szentes Éva-Hargittay Emil: Irodalmi kávéházak Pesten és Budán, Universitas Kiadó, 1997, 296 oldal, 1950 Ft
