mi a kotta?

Legdrágább Papa

  • mi a kotta
  • 2016. szeptember 18.

Zene

„Legkedvesebb és mélyen tisztelt Papa! […] Amióta sajnálatomra elhagytam, kedves Papa, állandóan idegrohamoktól szenvedtem s szenvedek, ami gátolt munkámban, s igyekezetemben, hogy az Ön nyomdokain járjak, ó valamennyiünk kedves mestere. Kimondhatatlan elégtétellel értesültünk itt, Párizsban az ünneplésről, amelyben a Bécsi Egyetemen, halhatatlan Teremtésének előadása napján részesült. Sírtam az örömtől a hír hallatán, s szerettem volna jelen lenni ott, hogy az Önnek áldozott tömjénhez a magam részét hozzátegyem. Isten Önnel, legdrágább Papa! Feleségem szeretettel öleli. Én ugyanazt teszem, és maradok tisztelettel és csodálattal szerető fia, Luigi Cherubini.”

1808 tavaszán ily hódolattal és szeretettel teljes levelet írt az idős Haydnnak az ifjabb, de már ugyancsak igen jó nevű pályatárs, Cherubini, s ezek a cukros sorok érzékletesen jelzik az élete utolsó előtti évében járó mester nemzetközi elismertségét. A Haydn életművét megkoronázó művek közül az elkövetkező napokban többet is meghallgathat majd az országot keresztül-kasul beutazó koncertközönség. Szombaton este Fertődön például az utolsó misét, a Harmonienmessét, valamint az utolsó szimfóniát, a 104-es sorszámú D-dúr „Londoni” szimfóniát fogják előadni Vashegyi György együttesei (Marionettszínház, augusztus 20., hét óra). Másnap este pedig a Zempléni Fesztivál zárókoncertjén, Sárospatakon hangzik fel a Teremtés oratórium, ugyancsak Haydn utolsó alkotói periódusából: Hollerung Gáborral és zenekarával, Kertesi Ingrid, Brickner Szabolcs (képünkön) és Kovács István szólóival, ráadásul festmények, fotók és mozgóképek kivetítésével megtámogatva-egybekötve (Rákóczi-vár, augusztus 21., nyolc óra).

Zárul tehát a Zempléni Fesztivál, ahogyan pár nappal korábban véget ér a Kaposfest idei programsorozata is. De azért még az utolsó napokban is nagyszerű művészek és különleges kompozíciók várnak a Szivárvány Kultúrpalota közönségére. (Mellesleg szólván, Kodály milyen dühös lenne e „kultúr-” szóalak kiirthatatlansága miatt!) Az utolsó előtti nap első koncertjén például Baráth Emőke elénekli majd Ravel 1925–26-ban komponált Madagaszkári dalok című ciklusát, melynek irodalmi alapjául egy Haydn-kortárs francia irodalmár és gyarmati dragonyos kapitány, Évariste de Parny prózaversei szolgáltak (augusztus 18., tizenegy óra). Péntek délelőtt azután ugyanitt egy Respighi-kantáta, A napnyugta indítja a koncertet: az 1914-ben megzenésített Shelley-költemény előadásának hangszeres kíséretében többek közt Baráti Kristófnak is szerepet juttatva (augusztus 19., tizenegy óra). A fesztiválprogram legutolsó ismert száma pedig egy magyarországi bemutató lesz: Olli Mustonen Zongoraötöse a Kaposvárra visszajáró szerző és a Gringolts-kvartett megszólaltatásában (augusztus 19., öt óra).

S jöjjön végül legalább egy budapesti koncert, méghozzá az is a Bakáts térről! Itt a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Kórus, valamint az énekes szólisták, azaz Sáfár Orsolya, Szegedi Csaba és Horváth István a Carmina Burana előadására egyesítik erőiket, még a szabadtéri szezon nyárias hangulatában és egyszersmind jegyében (augusztus 25., nyolc óra).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.