mi a kotta?

Legdrágább Papa

  • mi a kotta
  • 2016. szeptember 18.

Zene

„Legkedvesebb és mélyen tisztelt Papa! […] Amióta sajnálatomra elhagytam, kedves Papa, állandóan idegrohamoktól szenvedtem s szenvedek, ami gátolt munkámban, s igyekezetemben, hogy az Ön nyomdokain járjak, ó valamennyiünk kedves mestere. Kimondhatatlan elégtétellel értesültünk itt, Párizsban az ünneplésről, amelyben a Bécsi Egyetemen, halhatatlan Teremtésének előadása napján részesült. Sírtam az örömtől a hír hallatán, s szerettem volna jelen lenni ott, hogy az Önnek áldozott tömjénhez a magam részét hozzátegyem. Isten Önnel, legdrágább Papa! Feleségem szeretettel öleli. Én ugyanazt teszem, és maradok tisztelettel és csodálattal szerető fia, Luigi Cherubini.”

1808 tavaszán ily hódolattal és szeretettel teljes levelet írt az idős Haydnnak az ifjabb, de már ugyancsak igen jó nevű pályatárs, Cherubini, s ezek a cukros sorok érzékletesen jelzik az élete utolsó előtti évében járó mester nemzetközi elismertségét. A Haydn életművét megkoronázó művek közül az elkövetkező napokban többet is meghallgathat majd az országot keresztül-kasul beutazó koncertközönség. Szombaton este Fertődön például az utolsó misét, a Harmonienmessét, valamint az utolsó szimfóniát, a 104-es sorszámú D-dúr „Londoni” szimfóniát fogják előadni Vashegyi György együttesei (Marionettszínház, augusztus 20., hét óra). Másnap este pedig a Zempléni Fesztivál zárókoncertjén, Sárospatakon hangzik fel a Teremtés oratórium, ugyancsak Haydn utolsó alkotói periódusából: Hollerung Gáborral és zenekarával, Kertesi Ingrid, Brickner Szabolcs (képünkön) és Kovács István szólóival, ráadásul festmények, fotók és mozgóképek kivetítésével megtámogatva-egybekötve (Rákóczi-vár, augusztus 21., nyolc óra).

Zárul tehát a Zempléni Fesztivál, ahogyan pár nappal korábban véget ér a Kaposfest idei programsorozata is. De azért még az utolsó napokban is nagyszerű művészek és különleges kompozíciók várnak a Szivárvány Kultúrpalota közönségére. (Mellesleg szólván, Kodály milyen dühös lenne e „kultúr-” szóalak kiirthatatlansága miatt!) Az utolsó előtti nap első koncertjén például Baráth Emőke elénekli majd Ravel 1925–26-ban komponált Madagaszkári dalok című ciklusát, melynek irodalmi alapjául egy Haydn-kortárs francia irodalmár és gyarmati dragonyos kapitány, Évariste de Parny prózaversei szolgáltak (augusztus 18., tizenegy óra). Péntek délelőtt azután ugyanitt egy Respighi-kantáta, A napnyugta indítja a koncertet: az 1914-ben megzenésített Shelley-költemény előadásának hangszeres kíséretében többek közt Baráti Kristófnak is szerepet juttatva (augusztus 19., tizenegy óra). A fesztiválprogram legutolsó ismert száma pedig egy magyarországi bemutató lesz: Olli Mustonen Zongoraötöse a Kaposvárra visszajáró szerző és a Gringolts-kvartett megszólaltatásában (augusztus 19., öt óra).

S jöjjön végül legalább egy budapesti koncert, méghozzá az is a Bakáts térről! Itt a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Kórus, valamint az énekes szólisták, azaz Sáfár Orsolya, Szegedi Csaba és Horváth István a Carmina Burana előadására egyesítik erőiket, még a szabadtéri szezon nyárias hangulatában és egyszersmind jegyében (augusztus 25., nyolc óra).

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.