mi a kotta?

Legdrágább Papa

  • mi a kotta
  • 2016.09.18 12:08

Zene

„Legkedvesebb és mélyen tisztelt Papa! […] Amióta sajnálatomra elhagytam, kedves Papa, állandóan idegrohamoktól szenvedtem s szenvedek, ami gátolt munkámban, s igyekezetemben, hogy az Ön nyomdokain járjak, ó valamennyiünk kedves mestere. Kimondhatatlan elégtétellel értesültünk itt, Párizsban az ünneplésről, amelyben a Bécsi Egyetemen, halhatatlan Teremtésének előadása napján részesült. Sírtam az örömtől a hír hallatán, s szerettem volna jelen lenni ott, hogy az Önnek áldozott tömjénhez a magam részét hozzátegyem. Isten Önnel, legdrágább Papa! Feleségem szeretettel öleli. Én ugyanazt teszem, és maradok tisztelettel és csodálattal szerető fia, Luigi Cherubini.”

1808 tavaszán ily hódolattal és szeretettel teljes levelet írt az idős Haydnnak az ifjabb, de már ugyancsak igen jó nevű pályatárs, Cherubini, s ezek a cukros sorok érzékletesen jelzik az élete utolsó előtti évében járó mester nemzetközi elismertségét. A Haydn életművét megkoronázó művek közül az elkövetkező napokban többet is meghallgathat majd az országot keresztül-kasul beutazó koncertközönség. Szombaton este Fertődön például az utolsó misét, a Harmonienmessét, valamint az utolsó szimfóniát, a 104-es sorszámú D-dúr „Londoni” szimfóniát fogják előadni Vashegyi György együttesei (Marionettszínház, augusztus 20., hét óra). Másnap este pedig a Zempléni Fesztivál zárókoncertjén, Sárospatakon hangzik fel a Teremtés oratórium, ugyancsak Haydn utolsó alkotói periódusából: Hollerung Gáborral és zenekarával, Kertesi Ingrid, Brickner Szabolcs (képünkön) és Kovács István szólóival, ráadásul festmények, fotók és mozgóképek kivetítésével megtámogatva-egybekötve (Rákóczi-vár, augusztus 21., nyolc óra).

Zárul tehát a Zempléni Fesztivál, ahogyan pár nappal korábban véget ér a Kaposfest idei programsorozata is. De azért még az utolsó napokban is nagyszerű művészek és különleges kompozíciók várnak a Szivárvány Kultúrpalota közönségére. (Mellesleg szólván, Kodály milyen dühös lenne e „kultúr-” szóalak kiirthatatlansága miatt!) Az utolsó előtti nap első koncertjén például Baráth Emőke elénekli majd Ravel 1925–26-ban komponált Madagaszkári dalok című ciklusát, melynek irodalmi alapjául egy Haydn-kortárs francia irodalmár és gyarmati dragonyos kapitány, Évariste de Parny prózaversei szolgáltak (augusztus 18., tizenegy óra). Péntek délelőtt azután ugyanitt egy Respighi-kantáta, A napnyugta indítja a koncertet: az 1914-ben megzenésített Shelley-költemény előadásának hangszeres kíséretében többek közt Baráti Kristófnak is szerepet juttatva (augusztus 19., tizenegy óra). A fesztiválprogram legutolsó ismert száma pedig egy magyarországi bemutató lesz: Olli Mustonen Zongoraötöse a Kaposvárra visszajáró szerző és a Gringolts-kvartett megszólaltatásában (augusztus 19., öt óra).

S jöjjön végül legalább egy budapesti koncert, méghozzá az is a Bakáts térről! Itt a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Kórus, valamint az énekes szólisták, azaz Sáfár Orsolya, Szegedi Csaba és Horváth István a Carmina Burana előadására egyesítik erőiket, még a szabadtéri szezon nyárias hangulatában és egyszersmind jegyében (augusztus 25., nyolc óra).

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.