mi a kotta?

Legdrágább Papa

  • mi a kotta
  • 2016. szeptember 18.

Zene

„Legkedvesebb és mélyen tisztelt Papa! […] Amióta sajnálatomra elhagytam, kedves Papa, állandóan idegrohamoktól szenvedtem s szenvedek, ami gátolt munkámban, s igyekezetemben, hogy az Ön nyomdokain járjak, ó valamennyiünk kedves mestere. Kimondhatatlan elégtétellel értesültünk itt, Párizsban az ünneplésről, amelyben a Bécsi Egyetemen, halhatatlan Teremtésének előadása napján részesült. Sírtam az örömtől a hír hallatán, s szerettem volna jelen lenni ott, hogy az Önnek áldozott tömjénhez a magam részét hozzátegyem. Isten Önnel, legdrágább Papa! Feleségem szeretettel öleli. Én ugyanazt teszem, és maradok tisztelettel és csodálattal szerető fia, Luigi Cherubini.”

1808 tavaszán ily hódolattal és szeretettel teljes levelet írt az idős Haydnnak az ifjabb, de már ugyancsak igen jó nevű pályatárs, Cherubini, s ezek a cukros sorok érzékletesen jelzik az élete utolsó előtti évében járó mester nemzetközi elismertségét. A Haydn életművét megkoronázó művek közül az elkövetkező napokban többet is meghallgathat majd az országot keresztül-kasul beutazó koncertközönség. Szombaton este Fertődön például az utolsó misét, a Harmonienmessét, valamint az utolsó szimfóniát, a 104-es sorszámú D-dúr „Londoni” szimfóniát fogják előadni Vashegyi György együttesei (Marionettszínház, augusztus 20., hét óra). Másnap este pedig a Zempléni Fesztivál zárókoncertjén, Sárospatakon hangzik fel a Teremtés oratórium, ugyancsak Haydn utolsó alkotói periódusából: Hollerung Gáborral és zenekarával, Kertesi Ingrid, Brickner Szabolcs (képünkön) és Kovács István szólóival, ráadásul festmények, fotók és mozgóképek kivetítésével megtámogatva-egybekötve (Rákóczi-vár, augusztus 21., nyolc óra).

Zárul tehát a Zempléni Fesztivál, ahogyan pár nappal korábban véget ér a Kaposfest idei programsorozata is. De azért még az utolsó napokban is nagyszerű művészek és különleges kompozíciók várnak a Szivárvány Kultúrpalota közönségére. (Mellesleg szólván, Kodály milyen dühös lenne e „kultúr-” szóalak kiirthatatlansága miatt!) Az utolsó előtti nap első koncertjén például Baráth Emőke elénekli majd Ravel 1925–26-ban komponált Madagaszkári dalok című ciklusát, melynek irodalmi alapjául egy Haydn-kortárs francia irodalmár és gyarmati dragonyos kapitány, Évariste de Parny prózaversei szolgáltak (augusztus 18., tizenegy óra). Péntek délelőtt azután ugyanitt egy Respighi-kantáta, A napnyugta indítja a koncertet: az 1914-ben megzenésített Shelley-költemény előadásának hangszeres kíséretében többek közt Baráti Kristófnak is szerepet juttatva (augusztus 19., tizenegy óra). A fesztiválprogram legutolsó ismert száma pedig egy magyarországi bemutató lesz: Olli Mustonen Zongoraötöse a Kaposvárra visszajáró szerző és a Gringolts-kvartett megszólaltatásában (augusztus 19., öt óra).

S jöjjön végül legalább egy budapesti koncert, méghozzá az is a Bakáts térről! Itt a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Kórus, valamint az énekes szólisták, azaz Sáfár Orsolya, Szegedi Csaba és Horváth István a Carmina Burana előadására egyesítik erőiket, még a szabadtéri szezon nyárias hangulatában és egyszersmind jegyében (augusztus 25., nyolc óra).

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.