mi a kotta?

Legények a gáton

  • mi a kotta
  • 2022. szeptember 21.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/38. hétre

„Az akkori drezdai koncertmester, Volumier levelet írt a Weymarban [sic!] élő Bachnak, kinek érdemei nem voltak ismeretlenek előtte, éspedig avégett, hogy bocsátkozzék versengésbe a fennhéjázó Marchand-nal annak eldöntésére, melyikük a feljebb való. Bach készségesen elfogadta a meghívást, és elutazott Drezdába. Volumier örömmel fogadta, és elintézte, hogy először egy rejtekhelyről hallgathassa meg ellenfelét. Ezek után Bach erőpróbára hívta ki Marchand-t egy udvarias levélben, kinyilvánítván, hogy szívesen rögtönöz bármely feladatra, melyet Marchand megjelöl a számára, és viszontag, kifejezte reményét, hogy Marchand ugyanilyen hajlandóságot mutat – mindez kétségtelenül nagyfokú merészségre vallott. Marchand jelét adta, hogy feltétlenül készen áll a meghívás elfogadására. (…) Hosszasan várakoztak Marchand-ra. Végül a házigazda elküldött egy szolgát Marchand kvártélyára, hogy eszébe juttassa, ha netán elfeledte volna, hogy itt az ideje megmutatni, ki a legény a gáton. Ámde mindenki mélységes elképedésére kiderült, hogy Marchand aznap korán reggel külön hintón elhagyta Drezdát.”

Hiába mondják a Parnasszus tetején, hogy vásári mulatság és a „lovaknak való”, a nagy elődök legnagyobbjai szívesen versenyeztek egymással a hangszeren. A fenti történet, amelyet Bach első életrajzában jegyeztek fel 1754-ben, már a zeneszerző életében sebesen terjedt, s ha nem is igaz, annyiban mégis tükrözi a valóságot, hogy az improvizációs tehetség összemérése kedvelt műfaj volt a barokk korban. Mára alig egy-két hangszer művelői számára kötelező rögtönzést tanulni, de az orgona éppen ilyen. Az Orgonapárbaj ezen az estén Fassang László és holland kollégája, Sietze de Vries között zajlik, a fő cél, hogy a közönség jól szórakozzon (Müpa, szeptember 28., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.