mi a kotta?

Legények a gáton

  • mi a kotta
  • 2022. szeptember 21.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/38. hétre

„Az akkori drezdai koncertmester, Volumier levelet írt a Weymarban [sic!] élő Bachnak, kinek érdemei nem voltak ismeretlenek előtte, éspedig avégett, hogy bocsátkozzék versengésbe a fennhéjázó Marchand-nal annak eldöntésére, melyikük a feljebb való. Bach készségesen elfogadta a meghívást, és elutazott Drezdába. Volumier örömmel fogadta, és elintézte, hogy először egy rejtekhelyről hallgathassa meg ellenfelét. Ezek után Bach erőpróbára hívta ki Marchand-t egy udvarias levélben, kinyilvánítván, hogy szívesen rögtönöz bármely feladatra, melyet Marchand megjelöl a számára, és viszontag, kifejezte reményét, hogy Marchand ugyanilyen hajlandóságot mutat – mindez kétségtelenül nagyfokú merészségre vallott. Marchand jelét adta, hogy feltétlenül készen áll a meghívás elfogadására. (…) Hosszasan várakoztak Marchand-ra. Végül a házigazda elküldött egy szolgát Marchand kvártélyára, hogy eszébe juttassa, ha netán elfeledte volna, hogy itt az ideje megmutatni, ki a legény a gáton. Ámde mindenki mélységes elképedésére kiderült, hogy Marchand aznap korán reggel külön hintón elhagyta Drezdát.”

Hiába mondják a Parnasszus tetején, hogy vásári mulatság és a „lovaknak való”, a nagy elődök legnagyobbjai szívesen versenyeztek egymással a hangszeren. A fenti történet, amelyet Bach első életrajzában jegyeztek fel 1754-ben, már a zeneszerző életében sebesen terjedt, s ha nem is igaz, annyiban mégis tükrözi a valóságot, hogy az improvizációs tehetség összemérése kedvelt műfaj volt a barokk korban. Mára alig egy-két hangszer művelői számára kötelező rögtönzést tanulni, de az orgona éppen ilyen. Az Orgonapárbaj ezen az estén Fassang László és holland kollégája, Sietze de Vries között zajlik, a fő cél, hogy a közönség jól szórakozzon (Müpa, szeptember 28., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.